1985. május 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

rehabilitációs koncepciója, melyben lehatárolásra kerültek a rehabili­tációt igénylő kerületek, meghatározva a feladat nagyságrendjét és megvalósításának alternatíváit, azok kritériumrendszerét, varható költ­ség és időigényét. A rehabilitációs koncepció széleskörű politikai, társadalmi és szakmai vitát követően pontosításra került. A Vll. kerü­leti "15H-ös kísérleti tömb és a VI. kez*Uleti "A" tömb, valamint a kutatás-fejlesztési eredmények felhasználásával javaslatok készültek a Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok feladatának, döntési jogkörének és felelősségének elhatárolására, valamint a rehabilitációs folyamat lakossági kapcsolatrendszerének, műszaki, jogi és pénzügyi kérdéseinek szabályozására. Megkezdődött a VII. ötéves tervidőszak rehabilitáoiós munkáinak előkészítése is. A belső kerületek rehabilitációját szorgalmazó felsőszintű határozatok végrehajtása, a feladat társadalmi ós gazdasági súlya, nagysága,költsé­ge és kapacitásigénye raLatt meghaladja a Főváros lehetőségeit és telje­sítőképességének jelenlegi határait. II. A rehabilitáció nagyságrendje A rehabilitációs feladat nagyságrendjének meghatározása érdekében Budapest belső kerületeiben végzett vizsgálatok 999 épülettömb 230 ezer lakására terjedtek ki. A beavatkozás mélységének eldöntése érde­kében a tömbök épiilot- óa lakásállományát, a beépítettséget és lakó- környezeti értékeit részletesen elemezni kellett. t A városrendezési körzetenként vizsgált, minősített területen rehabi­litációt igényel 394 épülettömb, ezen belül 104 ezer lakás, melyben 260 ezer lakó él. Ebből a lakásállományból közel 95 % állami tulajdon­ban és tanácsi kezelésben van, az elmúlt 10 évben 23 ezer db részesült teljes felújításban. A rehabilitálandó tömbök elhelyezkedését a vizs­gálati területet az l.sz. térkép mutatja be. 1: ! 3 1--------------------------------1 I fo

Next

/
Thumbnails
Contents