1985. április 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
ft - 5 Az OT által közreadott számítási metodika szerint a lakásellátottságnál, lakásszükséglét meghatározásnál a nem lakott lakások mennyiségét is figyelembe kell venni. Bázisadatként az 1980-as népszámlálás adatai állnak rendelkezésre, ebből - a nemzetközi adatok alapján - prognosztizáltuk a mennyiségét. Az üres lakásállomány adódik az elkészült, de még birtokba nem vett lakásokból - ezek száma év elején magasabb, majd az év *> folyamán csökken - valamint a műszaki, erkölcsi avulás miatt elhagyott, kiutalhatatlanná váló^ továbbá a megüresedett és még ki nem utalt lakásokból. A Lakásügyi Főosztály a fenti - demográfiai alapon álló - számítástól eltérő módszerrel az igény-nyilvántartásra alapozva meghatározta a VII. ötéves tervi lakásszükségletet. Eszerint az 1986. I. 1. - 1990. XII. 51• között az- I. kategóriás /lakással nem rendelkező/ igénylők Szajnára 8 5 -86.000 db- a központi feladatok ellátására 5.000 db- a szanálási feladatokra 14-16.000 db Összesen: 304-3 07 ezer db uj lakásra lenne szükség az igények teljeskörü kielégítésében. A főváros lakásállománya, a lakott lakások száma és következésképpen a lakásellátottság megítélésénél nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy a statisztikai értelemben nyilvántartott lakásállomány magában foglalja azokat a lakásokat is, melyek ma már műszaki, egészségügyi, szociális szempontok alapján nem tekinthetők lakásoknak /üzlethelyiségek, szuterén, pincelakások/. Az előzőekre, és a népesség-mozgalom előrebecslésében rejlő bizonytalanságra való tekintettel /nem hivatalos előzetes M L _________________________ I I l fl talwww——• q
