1985. február 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
431
hasznú ismeretek irányába tolódnak el ós kínálatukban ezt job- bc.a órvényesitik. Ugyanakkor az anyagi érdekeltség túlzott előtérbe állítása /nely- az uj gazdasági szabályozás lehetőséget ad/ a raüvelődécpoliti- ka kellő oda figyelő se nélkül a művelődési házak t ev ékeny a égét on háttérbe szoríthatja alapvető feladataikat. Fennáll annak a veszélye, hogy előtérbe kerülnek a könnyen eladható rendezvények és programok, különösen olyan pénzszerzési lehetőségek, melyek tartalmi erőfeszítést nem igényelnek* /Pl. a tér nek bérbeadása./ A nyolcvanas évektől kezdve az uttörőházak fokozatosan bekupcco- lód tak q lakő terüle ti közművelődési munkába* Tevékenységük feerü** lóvénként cltérő eredményességet mutat. A mozgalmi és közművelődési munka arányát még nem sikerült minden kerületben megfelelően kialakítani. Több helyen n mozgalmi tevékenység mellett helyei kaptak a gyermekmüveiődés különböző formái: a néptánctól a tiniklubig. Célunk az, hogy az uttürőházak az oktatás és közművelődés közbülső, közvetítő intézményeivé váljanak. A hagyományos formák ős az uj lakossági igények közötti fáziseltolódás hozta felszínre azokat a lakossági kezdeményezéseket, amelyeknek eredményeként az elmúlt időszakban nagy szárában jöttek létre lakóhelyi klubok, közművelődési egyesületek, Ja kisvállalkozások. A lakóklubok önfenntartó, önigazgató közösségek, általában egy-egy lakóház vagy háztömb közösségi igényeinek kielégítésére szerveződtek. Felszerelésüket saját erőből, vagy céltámogatással /OKT/ teremtik ele. Művelődési és szabadidős programjaik jellege /családi ünnepek, gyermek programok, barkácsolás, közhasznú tevékenység stb./ azt mutatja, hogy elsősorban a közösségi élet megszervezésében,az emberi kapcsolatok ápolásában jelentkezik napjainkban nagy igény. Gazdálkodási és adminisztrációs nehézségekkel küzdenek. Ezek megoldására szerveztük meg a Budapesti Művelődési Központban a lakóklubok tanácsadó szolgálatát, létrejöttük kettős feladatot jelent ez irányitás számárat részben e kezdeményezések támogatását, valamint beillesztését a közművelődés jelenlegi rendszerébe, másrészt u hagyományos intézmények társadalmasitásának szükségességét• i/íZ u V1 l i i í ) - 9 -
