1985. február 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
26
Belgrád. rakparti központi én nemzetközi személyhajé- szivattyútelepekre, ahorman a vizet hálózati nyoraásI állomás. aa]_ az alapövezetbe táplálják. A 0 800 ~ I600 méretű Az ország egyetlen közforgalmú polgári repülőterén, vezetékből álló főnyomócső-ronciszer a vizet a fogyaszBudapest-Forihegyen évente kb. 2 millió uta3 forgal- területre szállítja, ahonnan az olosztóhálózat utma bonyolódik le. A repülőtér átfogó korszerüsitése íán kerül a fogyasztókhoz. A vízellátás biztonságát a folyamatban van. A budaörsi repülőtér kiképzés, váron kelet-nyugati súlyvonalában létesült tározomesport, mentő, növényvédelem és egyéb rendeltetésű.A dencék szolgálják, lest magasabb területeit, a budai pesthidegkuti, alagi és budakeszi repülőterek kizá- hegyvidéket es a magas epülotekből álló lakótelepeket rólag sportcélokra szolgálnak; a tököli repülőtér ka- az alapövezetből táplált magas övezetek látják el. tenai rendeltetésű. A vizcsőhálózat hossza 197o óta 35oo kn-ről 42oo kmI re, a tározótór 197 ezer nY-ről 333 ozer m9-ro növeVIZGA ZDALKODAS kedett /ez az átlagfogyasztás 27 %-a/. A hálózat átlagos életkora 47 óv; a hálózat 26 %-a 5o évnél idő- I- A vizkészlotek, illetve vízgyűjtőterületek elhelyez- sebb csövekből áll. kedéséből, valamint az ellátási térségek célszerű lciA hárem ipari vizmü /dél-pesti, dél-budai, ószak-pes- alakrnasabol adódóan az agglomerációs övezet kitér- i ti/ kapacitasa naponta 134 ezer irtó; kihasználtsága jedeoe vizgazdalkodasi szempontból meghaladja a 43 27 “ 73 % között ingadozik. Ezek a nyers Duna-vizet szomszédos település térségét. A Budapest-kömyéki „ szűrve, vagy ülepítve juttatják el az ipari üzemekbe, nagy viznyerőhelyek a főváros és az övezet közö3 vízkincse, amelyet a teljes térségre összehangolt A Fővárosi Vizmüvek 141 telephelye 205,5 ha területen megoldással kell hasznosítani. Ahol a műszaki ós gaz- helyezkedik el. dasági feltételok ezt lehetővé teszik, ott az agglo- Csatornázás merációü övezet településeinek szennyvizeit be kell „ , A főváros beépített területének mintegy fele csatorvezetni a fővárosi csatornahálózatba. názott; a lakások 03 '%-a van a közcsatorna-hálózatba Vízellátás bekötve. Az elmúlt évtizedben a csatornázottság aránya évenként o,3 %-kal javult. A csatornahálózat hossza Budapesten a közműves vízellátásban részesülő lakálo ev alatt 45o km-rel növekedett, 198o-ban 265o ks sok aranya az elmúlt evtizodbon 96 %-ra, a napi faj, volt, amelynek 14 %-a 1095 előtt, 44 %-a 1095-1945 lagos fogyasztás 25o l/főre növekedett az összkom[ , , között , 42 %-a 1945 után épült. Mintegy 3oo “ 4oo km fortos lakások arányának emelkedése következtében. hosszúságú közcsatorna szorul felújításra. Minthogy a Szentendrei-szigeten már minden viznyorési lehetőséget kiaknáztak, a tömeges lakásépités A közcsatornán keresztül a befogadó Dunát terhelő teiiileti eloszlásához igazodva a Csepel-szigeten meg- szárazidei átlagos szennyvízmennyiség közel 1 miikezdődött a déli víznyerő terület hasznosítása; itt m9/nap. az elmúlt évtizedben a Dél-pesti szennyi I naponta 388 ezer ntó vizet termelnek. viztisztitó-telep teljesitőkepességét 3o ezerről 72 ezer m9/napra növelték és üzembe helyezték az A kitermelt viz alacsony nyomású rendszerben jut cl Lszak-budapesti szennyvízLisztitó-telep I. ütemét a káposztasmegyeri, békásmegyori és csepeli nagy IIII tes ir 11- - ——— ■ I— te 1 ft
