1985. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

31

, és azt megelőzően létrejött,

^ - intenziv, nagyvárosias beépitésü

i

városrészéről átfogd képet, ezáltal a rehabilitációs tipusu városfelújítás

[ teljes egészéről információkat kapjunk /lásd. az 1. sz. térkópot/.

*

Emellett - elszórtan - jelentkeznek a vizsgálati területen kivül is olyan felujitási feladatok, amelyekre a rehabilitáció jelentheti a megoldást.

Ezek az esetek általában csak részben felelnek meg a fenti ismérveknek, igy a koncepció nem foglalkozik velük. Rendezésüket egyedileg kell eldönteni és megvalósítani, az itt megfogalmazottak figyelembevételével.

A lehatárolás alapegységének a városrendezési körzeteket tekintettük. E körzetrendszer igazodik a város szerkezetéhez ós ezen belül a hasonló funkciójú és beépítésű térségeket fogja össze.

A vizsgálati torüloten

llo városrendezési körzet,

999 épülettömb,

229.431 lakás

helyezkedik el. A vizsgálat Budapest teljes lakásállományának 32 %-át fogja át. Ezen belül az állami tulajdonban lévő lakások aránya 89 %, tohát meghatározó jellegű. Budapest valamennyi állami tulajdonú lakásának fele helyezkedik el itt /további 1/4-e az uj lakótelepeken, 1/4-e pedig a város többi térségében lényegében szétszórtan/.

/A részletes adatokat az 1-2. számú táblázat tartalmazza./

* A rendkívül nagy vizsgálati terület minősítését városrendezési körzetenként

végeztük. Az ehhez’ szükséges részletes vizsgálatoknál az épülettömbök helyzetéből indultunk ki. A minősítés alapjául a műszaki, népességi ós társadalmi adatok mellett a rendelkezésre álló részletes rendezési terveket ós ' a helyszini bejárás tapasztalatait használtuk fel.

A vizsgálati terület minősítése során hat különböző kategóriát alkalmaztunk a következők szerint:

1. Kategória: Hem igényel rehabilitációs beavatkozást.

2. Kategória: Kisebb beavatkozást igénylő rehabilitáoiós terület.

I —£---------------------------------------I