1985. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
255
i r* ^ i | Javaslattevő; Művelődésügyi Főosztály i PRO ŰRBE BUDAPEST Név : Szabó Magda * Születési helye és ideje : Debrecen, 1917.október 5. Anyja neve : Jablonczay Lenke Iskolai végzettsége : ELTE, középiskolai tanár Lakhelye : 1026 Budapest, Júlia u. 3. Eddigi kitüntetései : József Attila-dij, Kossuth-dij Indok olás: Szabó Magda, a fiatal debreceni tanárnő 40 évvel ezelőtt, 1945 áprilisában érkezett meg Budapestre a " kormány vonattal", mint a Vallás- és Közoktatási Minisztérium újonnan kinevezett tisztviselője. Amikor a kulturkormányzatnak az első köveket kellett leraknia az uj szellemű oktatás és müvészettámogatás létrehozásához, Szabó Magda is nagy hittel és energiával dolgozott - mint a Művészeti Osztály film-, illetve irodalmi referense. Ezekben az években indult el irodalmi tevékenysége is a Magyarok és az Ujhold hasábjain megjelent verseivel. Első verseskötetei : Bárány (1947) és Vissza az emberig (1949) a háború tragikus élményeit szólaltatták meg. 1950-ben visszatért a pedagógiai pályára, egy fővárosi általános iskolába, s az ezt követő közel tiz esztendő a hosszú irói hallgatás és az eredményes pedagógiai munkálkodás időszaka volt. 1958-tól jelentkezett újra az irodalmi életben, s azóta az irói alkotómunkának él. 1958-60 között, alig 2 év alatt, hét mtive jelent meg, köztük első regénye, a rögtön nagy sikert arató Freskó (1958), s még abban az évben a Mondják meg Zsófikénak, majd kiadásra került Az őz (1959) és a Disznótor (1960). E regényeiben az értelmiségi világkép átalakulásával, a régi és az uj társadalom erkölcsi küzdelmével foglalkozik, hősei az emberi r sorsokat guzsbakötő múlttal szállnak szembe. A nemzedékek harca, az öregek és a fiatalók gondja későbbi regényeiben is foglalkoztatja. (Pilátus 1963, Mózes egy, huszonkettő 1967). JL írásaiban heves szenvedéllyel volt a világról, gyermekkoráról, társadalmunkban a század első felében történt nemzedékváltásról. Számára nem létezik steril társadalmi regény,müvei akár önéletrajzi ihletésüek, mint az Okút (1979) vagy a Régimódi történet (1977), akár a háború emlékeit dolgozzák fel, mint a a Katalin utca (1969), vagy az Abigél (1970) - mind üzenetet közvetítenek korunknak, kortársainknak az adott időszakról, s egyben az ország történetéről és a világ általános helyzetéről. A jelen szeretete s a jövő féltése szólal meg minden írásában, s a hit az irodalomban, annak tudatformáló, egyéni és kollektív önismeretre serkentő erejében. /J/áGj
