1985. január 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

10

r i ) - 5 ­% » tését az l.sz. térkép tartalmazza. A népesség éa lakásállomány adatait az 1, és 2. sz. mellékletben dolgoztuk fel. Az l.sz. kategóriába tartozó területeken a városszerkezet, az épületek műszaki állapota, a lakásállomány összetétele és a lakókörnyezet is megfelelő. Ezeknél rehabilitáció nem szüksé­ges, az épületfelujitási feladatok az eddig szokásos módon elvégezhetők. így az itt található épülettömbök ós lakások levonhatók a rehabilitációs feladatból, A rehabilitációs feladatok nagyságrendje ezáltal 606 épület­tömbre csökkent, melyekben 148 ezer lakás van. A teljes reha­bilitációs feladat a tömbök beépítéséből, az épületállomány jellegéből, a beavatkozás módjából ós mértékéből adódóan két fő csoportba osztható: 1./ Eelu.iitásoa rehabilitáció A VI. ós VII. kerület Uagykörutat határoló és azon kivüli körzeteinek egy részében a lakóhelyi környezet lényegében rendezett, épületek bontása általában nem szükséges és uj építésre is csak kivételes esetben van lehetőség. így • ezekben a körzetekben a lakó- és középületek teljes fel­újítását, a lakások korszerűsítését kell végrehajtani tömbönként koncentráltan. A közműhálózat rekonstrukciója a konkrét műszaki indokoltságtól függően történik. /A 2,sz. kategóriába sorolt körzetek./ Lényegében ugyanilyen tipusu feladatok elvégzése indokolt az 5.SZ. kategóriába sorolt körzetekben. Az eltérés csak az, hogy itt /Belváros középső és északi része/ értékesebb épületállomány, számos műemlék található, ami igényesebb munkálatokat tesz szükségessé és ez a fajlagos költségeket növeli. 2./ Komplex rehabilitáció E fő csoportba tartoznak azok a körzetek, melyeknél a lakó­helyi környezetre is kiterjedő komplex rehabilitációs fel­adatok elvégzése szükséges, melynek lényege a következő; H 20 | — —

Next

/
Thumbnails
Contents