1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

29

az elavult városrészek komplex helyreállítását, s meg kell teremteni ennek irányítási, szervezési és pénzügyi föltételeit. Területhasznosítási és városképi szempontból egyaránt fontos, hogy a foghíjakat beépítsék, s a fővárosnak természetileg és tájképileg értékes területeit különös gondossággal védelmezzek. Hatékonyabban kell gazdálkodni a főváros épületállományával, a felszabaduló épületek (vállalati gyermekintézmények, kultúrhá- zak, üzemépületek stb.) további hasznosítását tervszerűbben kell megoldani.

Az övezet településhálózatát az országos településhálózat-fejlesztési koncepciónak megfelelően a decentralizálás irányába kell fejleszteni, nem feledkezve meg róla, hogy a települések a fővárossal bonyolultabb, szélesebb körű munk.unegosztásban vannak. Az infrastruktúra fejlesztésében és működésében arra kell ösztönözni, hogy a települések és a fővárosi kerületek közvetlen kapcsolatokat építsenek ki egymás között. Differenciált településfejlesztéssel el kell érni, hogy néhány arra alkalmas körzetközpont várossá váljék. Fokozni kell a települések közötti együttműködést, azt, hogy a feladataikat közösen oldják meg. El kell érni, hogy a főváros és a megye, illetőleg a kerületek és az övezeti települések közötti együttműködést a valós érdekek és az ésszerűség vezessék, s kevésbé a közigazgatási határok. Az együttműködés legcélszerűbb szervezeti formái további vizsgálatra szorulnak.

Az övezeti települések körét (43) felül kell vizsgálni. Azokat a településeket célszerű az övezetbe sorolni, amelyekben — az ingázási kapcsolatokon kívül - a vonalas jellegű infrastruktúrát (víz, szennyvíz, gáz, közlekedés), valamint az alap- és főként a középfokú ellátást (középfokú oktatás, kereskedelem, szolgáltatás, egészségügyi ellátás, szemétgyűjtés és -ártalmatlanítás) jellemző módon és távlatilag is a fővárossal munkamegosztásban teremtik meg és használják. További vizsgálatra szonil a megyében kijelölt körzetközpontok tényleges közigazgatási és ellátási funkciója ésszerű megvalósítási módozatainak kialakítása, figyelemmel a főváros közelségére, a közlekedési kapcsolatokra és a lakosság érdekeire.

4. Az irányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatai

A koncepcióban szereplő feladatok végrehajtása, a főváros és az övezet fejlesztésének összehangolása érdekében szükséges, hogy az agglomeráció fejlődését a központi szervek a jövőben is kísérjék figyelemmel. Tovább kell fejleszteni a Fővárosi Tanács, a Pest me- t gyei Tanács és a központi szervek közötti sokoldalú érdekegyeztetés fonnáit. Szükséges

továbbá, hogy erősödjön a helyi tanács-testületek szerepe, fokozódjon a kezdeményező- N készségük, erősödjön gazdasági és döntési önállóságuk.

A térség adottságait is figyelembe véve korszerűsíteni kell a Fővárosi Tanácsnak a városgazda szerepéből adódó tevékenységét, a minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel való munkamegosztását. A Fővárosi Tanácsnak legyen a jövőben is feladata, hogy kialakítja és végrehajtja a főváros fejlesztési politikáját, s ezt Budapestet egységes egészként kezelve és az övezettel összehangoltan tegye. Növelni kell a kerületi tanácsok gazdaság- és társadalomszervező munkáját, önállóságát, felelősségét és az övezeti településekkel való kölcsönös együttműködését.

tt

I ^ * J I

r i

9 27

I

f