1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
24
rr i ¥ 22 ' : rendszerének a térséget érintő vízgazdálkodási, hajózási, üdülési és környezetvédelmi hatásaival. Az agglomerációban a villainoscnerg/fl-hálózat fejlesztésében cél a lakossági ellátás szűk keresztmetszeteinek feloldása, a zárolt körzetek megszüntetése. El kell végezni a szükségessé váló hálózatfelújításokat, ezzel is biztonságosabbá téve az ellátást. Azáltal, hogy a közületi fogyasztókat földgázra állítják át, tovább kell csökkenteni az. olaj és a koksz i felhasználását, s tovább kell építeni a Budapestet körülvevő nagy nyomású körvezetéket. A városi-gáznak a földgázzal való felváltását az időszak első felében be kell fejezni. Az ezredfordulóig a vezetékes gázellátásba bekapcsolt települések száma mintegy tízzel gya- ! rapodjon. így az övezet településeinek várhatóan a leiében lesz vezetékes gázellátás. Miközben az cnergiaszcrkczct korszerűsödik, továbbra is számottevő marad a hagyományos fűtési mód és a pébégáz-fclhasználás. A fővárosban a szolgáltatás biztonsága érdeké- i ben fokozatosan meg kell teremteni egyes nagyobb lávhőellátó művek kooperációjának lehetőségét. Az életkörülmények javításában a teljes és hatékony foglalkoztatást az agglomeráció teljes térségére ki kell teijeszteni. A munkaerő-kínálat és -kereslet területi feszültségeit azáltal is enyhíteni kell, hogy javítjuk az ingázás körülményeit. A főváros munkaerő-keresletének kielégítésénél továbbra is növekvő arányban kell figyelembe venni az övezet munkaerőforrásait. A Fővárosi és a Fest megyei Tanács középtávú terveikben a foglalkoztatáspolitikai elgondolásaikat, intézkedéseiket hangolják össze. Javítani kell a különféle ágazatok, szakmák, tevékenységek, valamint a különféle területek és települések közötti munkaerőáramlás, munkaerőmozgás feltételeit. A visszafejlesztendő, megszűnő munkahelyekről felszabaduló munkaerő átképzését, átirányítását szervezettebbé kell tenni. A főváros infrastrukturális fejlesztésében a lakásellátás színvonalának továbbra is meghatározó fontossága van, ezért a meglévő lakásállomány minőségét javítani kell, s a szükség- I letekhez jobban igazodó összetételű lakásépítésre kell törekedni. A mennyiségi fejlesztés mellett fokozatosan teret kell adni a minőségi igények kielégítésének. A lakásépítés ösz- szetételét jobban összhangba kell hozni a különleges lakossági rétegigényekkel. Arra kell törekedni, hogy minél több kihasználatlan lakást szabadítsanak fel a fiatalok, a több gyermekes és a kis jövedelmű családok lakáshelyzetének javítására. A lakásgazdálkodást, a lakásépítést és korszerűsítést, a lakásfelújítást komplexen kell kezelni, élénkíteni a lakásmobilitást, s a lakáshoz való jutásban a lépcsőzetesség elvét érvényesíteni. A hosszú f távú időszak első felében a mennyiségi lakáshiányt meg kell szüntetni. Az ezredfordulóig 150—180 ezer lakást kell felépíteni. A jelenlegihez képest növelni kell az újonnan épülő állami bérlakások mennyiségét és arányát, s oda kell hatni, hogy az állami lakások átlagos alapterülete a jelenleginél nagyobb legyen. Fokozni kell a leromlott állagú lakóépületek helyreállításának és felújításának ütemét. Ezt a tevékenységet össze kell kapcsolni azzal, hogy átfogó módon helyreállítják a belső városrészeket, csökkentik azok beépítési intenzitását, s egészségesebb lakókörnyezetet alakítanak ki. Legalább 250-320 ezer lakást kell felújítani,s ebből mintegy 40 ezret atömbrchabilitáció keretében kell elvégezni. A fővárosban az összes állami lakás megépítéséhez és a magántulajdonú lakások legnagyobb részének megépítéséhez területet kell biztosítani. A családi házak és kis szintszá___________ .____. *-* ------------------------—- ~ ' '■ I i fi - _ ,
