1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
161
J 1 » I 12 vidéki telephelyek gazdasági önállóságúnak növekedésével pedig gyengül a fővárosi székhelyű vállalatoknak a termelésirányításban betöltött szerepe. Az övezetben - főképp a kilencvenes évek elején — fokozottabban kell fejleszteni a fővárosi iparral együttműködő háttéripari kis- és középüzemeket és a mezőgazdaságnak az ipari tevékenységét. A fővárosban a beruházási jellegű építések száma az időszak második felében valószínűleg nő, az építési kereslet összetétele a magánerőből való lakásépítés és a felújítások, helyreállítások irányában módosul. Erősödik a magánerőből való lakásépítkezéseken is hasznosítható technológiáknak és mérséklődik a házgyári technológiáknak a kereslete. Az övezetben nő az építőipar iránti igény, főképp az alap- és középfokú infrastruktúra fejlesztése és a felújítások szaporodása miatt.- A térség mezőgazdaságának fejlődésében hosszú távon is tartós irányzat marad az, hogy a termelést az alaptevékenységben foglakozlatottak számának és a művelésbe vont földterületeknek a csökkenése útján növelik. A művelésbe vont földterület csökkenésének üteme valamelyest lassul, de az ezredfordulóig a szántóterület 7—S, a szőlőterület 11 — 13, a gyümölcsösök területe pedig valószínűleg 15-20 százalékkal csökken. A térségben a lakásépítés és az infrastruktúra fejlesztése miatt valószínűleg mintegy 5 000 hektárnyi termőterület kicsik, a zöldövezet bővítése végett mintegy' 5 500 hektárnyi erdő telepítendő. A főváros és az övezet közötti munkamegosztás módosul, fővárosunkban tovább csök| kennek a mezőgazdasági feladatok, de mérsékelten fokozódik az üzemek lakosságellátó és szolgáltatási tevékenysége, a kertekben a termelés. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyre nagyobb szükség lesz rá, hogy pótolják az elhasználódott gépeket, s javítsák az infrastrukturális föltételeket.- A főváros közlekedési terhelése valószínűleg tovább nő, bővül a térségen áthaladó — elsősorban nemzetközi - személy- és teherforgalom, sokasodnak az üdülési, kirándulási jellegű utazások. Minthogy az agglomeráción belül bővülnek a termelési, együttműködési kapcsolatok, növekedni fog a teherfoigalom is. A személygépkocsik száma tovább nő, fokozódik annak kényszere, hogy a térség közlekedési hálózatának szűk keresztmetszeteit feloldják, a fővárost, illetőleg a belső városrészeket tehermentesítsék, s a dunai átkelés lehetőségeit szaporítsák. ► Változatlanul fontos feladat, hogy javítsák a lakótelepek közlekedési kapcsolatait, s emeljék az övezeti települések belső úthálózatának, az utak kiépítettségének színvonalát. Tovább növekszik a tclcfonigénylők száma, illetőleg erőteljesen fokozódnak a gazdálkodószervezetek és a lakosság hírközlési szükségletei.- A térségben szaporodnak a környezet védelmével kapcsolatos feladatok, elsősorban a szennyvízkibocsátás, a levegőszennyezés, a zajártalmak és a hulladék mennyisége miatt. Fokozottan ügyelni kell a termelés ökológiai korlátúira, meg kell őrizni a táji, természeti értékeket, megnagyobbítani az erdő- és zöldterületeket, s csökkenteni az l^ i
