1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
157
r' * » l 8 Az övezetben elsősorban a Duna-kanyar üdiilőtclepülésein nagyszabású magánüdülő- -építési tevékenység folyt. Ezért főként a leglátogatottabb üdülőhelyeken fokozódott a zsúfoltság és szaporodtak az infrastrukturális, a tcrületfclhasználási cs a környezet* I védelmi gondok. I A környezetvédelmi szempontból fontos Fővárosi Hulladékhasznosító Műnek a megf építése csak átmenetileg enyhítette a hulladékclhclyezés gondjait. A főváros határán j belül lévő és az övezeti szeméÜerakóhelyek fokozatosan megtelnek. Jelenleg az öveI zetben három helyen helyezhető el a főváros kommunális hulladéka. Az elhelyezésben a főváros és az övezet közötti együttműködés még csak a kezdeti szakaszában van, I még nem alakult ki közöttük a kölcsönös előnyökre épülő, távlati együttműködés. Különösen élesen vetődik fel az agglomerációban a veszélyes hulladékok elhelyezésének és ártalmatlanná tételének - országosan is megoldatlan - kérdése. | A szennyvizek elvezetésében és tisztításában mutatkozó hiányosságok az agglomerációnak nem kis környezetvédelmi gondokat okoznak. A biológiai tisztítás alacsony aránya miatt a víznyerő bázisok vízminősége szemmel láthatóan romlik. ] A főváros tűzvédelme nem minden tekintetben megfelelő. 1960 óta 19S4-bcn épült új I tűzoltó-laktanya. Az újonnan kialakult nagy lakótelepek és családi házas területek I többségének mentő tűzvédelme nem tekinthető biztonságosnak. Az övezet települései i közül is estik Százhalombatta városának van közvetlen védelme. I A fővárosban temetkezésre elegendő terület áll rendelkezésre. A temetők állapota I azonban nem megfelelő, elsősorban a kis temetők elhanyagoltak. 4. Budapest városszcikezere és az övezet településhálózata az 1970-1983. években gyökerc- 1 sen átalakult. A fővárosban a tömeges lakásépítéssel egyidejűleg egyre fontosabbá vál[ tak a külső területek. Megkezdődött a külső kerületek központjainak és - a kívánatosnál lassabban - a városrész-központoknak a kiépítése, de halasztást szenvedett a I belső kerületek helyreállítása. Ellentétek és aránytalanságok keletkeztek egyfelől a külső városrészek új lakásállománya, fogyatékos alapfokú ellátása és szinte teljesen hiányzó középfokú ellátása, illetőleg másfelől a belső városrészek elhanyagolt, korszerűtlen lakásállománya és kedvezőbb alap- és középfokú ellátottsága között. | Az övezet településhálózatán belül elsősorban a fővároshoz közeli települések, váro! sok, kiemelt szerepkörű nagyközségek és a közlekedési főútvonalak melletti települések fejlődtek lendületesen. Az elmúlt Időszakban három övezeti település vált várossá I (Dunakeszi, Százhalombatta, Érd). Az, hogy az övezet településhálózata az ország j többi térségéhez viszonyítva kevésbé városodon, azért van, mert a közép-és felsőfokú ellátás jókora hányadát a főváros adja az övezet településeinek. 5. Avégett, hogy a budapesti agglomeráció fejlesztési céljait megvalósíthassák, több kü- j lönleges és adminisztratív szabályozó alkalmazására került sor. A fővárosba való beI településnek a korlátozása, az iparkitelepítések előírása és a központi területfejlesztési f alap nagyjából elérték céljukat. A fővárosban külön ösztönzőkkel segítették az építőipainak, a sütőiparnak, az élelmiszer-kiskereskedelemnek és a közlekedésnek munka! erővel való ellátását. Ennek hatására átmenetileg enyhült a feszültség, de tartós megolI dás nem született. I I = Jk