1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
t 8 Az övezetben elsősorban a Duna-kanyar üdülőtclcpülésein nagyszabású magánüdülő- -építési tevékenység folyt. Ezért főként a leglátogatottabb üdülőhelyeken fokozódott a zsúfoltság és szaporodtak az infrastrukturális, a tcrülctfelhasználási és a környezetvédelmi gondok. A környezetvédelmi szempontból fontos Fővárosi Hulladékhasznosító Műnek a megépítése csak átmenetileg enyhítette a hulladékclhelyezés gondjait. A főváros határán belül lévő és az övezeti szemétlerakóhelyek fokozatosan megtelnek. Jelenleg az övezetben három helyen helyezhető el a főváros kommunális hulladéka. Az elhelyezésben a főváros és az övezet közötti együttműködés még csak a kezdeti szakaszában van, még nem alakult ki közöttük a kölcsönös előnyökre épülő, távlati együttműködés. Különösen élesen vetődik fel az agglomerációban a veszélyes hulladékok elhelyezésének és ártalmatlanná tételének - országosan is megoldatlan - kérdése. A szennyvizek elvezetésében és tisztításában mutatkozó hiányosságok az agglomerációnak nem kis környezetvédelmi gondokat okoznak. A biológiai tisztítás alacsony aránya miatt a víznyerő bázisok vízminősége szemmel láthatóan romlik. A főváros tűzvédelme nem minden tekintetben megfelelő. 1960 óta 1984-ben épült új tűzoltó-laktanya. Az újonnan kialakult nagy lakótelepek és családi házas területek többségének mentő tűzvédelme nem tekinthető biztonságosnak. Az övezet települései közül is csak Százhalombatta városának van közvetlen védelme. A fővárosban temetkezésre elegendő terület áll rendelkezésre. A temetők állapota azonban nem megfelelő, elsősorban a kis temetők elhanyagoltak. 4. Budapest vdrosszakezere és az övezet településhálózata az 1970-1983. években gyökeresen átalakult. A fővárosban a tömeges lakásépítéssel egyidejűleg egyre fontosabbá váltak a külső területek. Megkezdődött a külső kerületek központjainak és - a kívána1 tosnál lassabban - a városrész-központoknak a kiépítése, de halasztást szenvedett a belső kerületek helyreállítása. Ellentétek és aránytalanságok keletkeztek egyfelől a külső városrészek új lakásállománya, fogyatékos alapfokú ellátása és szinte teljesen hiányzó középfokú ellátása, illetőleg másfelől a belső városrészek elhanyagolt, korszerűtlen lakásállománya és kedvezőbb alap- és középfokú ellátottsága között. Az övezet településhálózatán belül elsősorban a fővároshoz közeli települések, váro- f sok, kiemelt szerepkörű nagyközségek és a közlekedési főútvonalak melletti települések fejlődtek lendületesen. Az elmúlt időszakban három övezeti település vált várossá (Dunakeszi, Százhalombatta, Érd). Az, hogy az övezet településhálózata az ország többi térségéhez viszonyítva kevésbé városodon, azért van, mert a közép-és felsőfokú ellátás jókora hányadát a főváros adja az övezet településeinek. 5. Avégett, hogy a budapesti agglomeráció fejlesztési céljait megvalósíthassák, több különleges és adminisztratív szabályozó alkalmazására került sor. A fővárosba való betelepülésnek a korlátozása, az iparkitelepítések előírása és a központi területfejlesztési alap nagyjából elérték céljukat. A fővárosban külön ösztönzőkkel segítették az építőipainak, a sütőiparnak, az élelmiszer-kiskereskedelemnek és a közlekedésnek munkaerővel való ellátását. Ennek hatására átmenetileg enyhült a feszültség, de tartós megoldás nem született. ii í . | ■ —- - -----------------mmssszr-.
