1985. január 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
A nagy lakótelepek, ahol a lakosság egyharmada él, könyvtárilag ellátatlanok. Pedig a szükségmegoldásként, a lábasházakban létrehozott kis fiókok, az iskolákban létesített kettős funkciójú könyvtárak nagy kihasználtsága mutói •tatja, hogy milyen óriási igények kielégítésére lenne itt szükség /pl. Békés2 ncgyoren két, összesen 340 m -es fiókkönyvtárba egy ev alatt 4.000 olvasó irat- . Kozott be/. * A könyvtári ellátás a lakosságnak nyújtott legfontosabb kulturális közszolgáltatás. A főváros lakosságának könyvvásárlása korábban évről-évre fokozódott, de a könyvárak emelkedése oda vezetett, hogy 1984-ben ez a tendencia megváltozott: nemcsak a vásárolt könyvek száma, hanem az erre fordított lakossági kiadások is csökkentek. A magánkönyvtárak eddig sem vetekedhettek a közkönyvtárak nagyobb választékával, a változott körülmények pedig méginkább növelik, különösen a szociális szenpontból hátrányos helyzetű rétegek és azok - művelődési hátránnyal induló - gyermekei, valamint a differenciáltabb igénnyel jelentkező fiatal szakmunkások és értelmiségiek, diákok számára a közkönyvtárak jelentőségét. A könyvtáraktól várja a lakosság - és használatuk számai ezt egyértelműen bizonyítják - a drágább kézikönyvek, az idegennyelvü állomány, a hangzóanyagok iránti fokozódó igény kielégítését. Ugyanakkor a könyvtárak nemhogy ezt, de elegendő uj könyvet sem tudnak venni és kellő folyóiratválasztékot biztosítani, hiszen az áremelkedések őket is sújtják. A központi könyvtárban beszerzett belföldi könyvek átlagára 1979 óta 79-ről 94 Ft-ra, a hálózatban vásárol také, 32,70-ről 49 Ft-ra emelkedett. Az újságok és folyóiratok árát legutóbb 1984 decemberében emelték 25 %-kal. A főváros területén 29 könyvtárunk a felnőtteket, 30 a gyermekeket, 47 pedig a gyermekeket és felnőtteket együtt szolgálja. A bevezetőben emlitett , uj formák mellett a legtöregesebben igénybevett szolgáltatásunk a kölcsönzés és 29 könyvtárban, ahol van olvasóterem, a helybenolvasás. Az olvasás helyzete a fővárosban 1983-ban a főváros lakosságának 9,1 %-a volt beiratkozott olvasója a könyvtárnak, A szakszervezeti könyvtárak olvasóival együtt ez az arány 19,6 %. A két hálózat együttes adatai alapján is Budapest ellátása és ennek következtében olvasási helyzete rosszabb, mint más magyar városoké /lásd 2. és 3. sz. táblázatot/. fo r- --------------------- - i _ ► I- 3 -
