1985. január 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
140
r } x-X í % s- 3 A nagy lakótelepek, ahol a lakosság egyharmada él, könyvtárilag ellátatlanok. Pedig a szükségmegoldásként, a lábasházakban létrehozott kis fiókok, az iskolákban létesített kettős funkciójú könyvtárak nagy kihasználtsága mutatja, hogy milyen óriási igények kielégítésére lenne itt szükség /pl. Békás' 2 megyeren két, összesen 340 m -es fiókkönyvtárba egy év alatt 4.000 olvasó iratkozott be/. A könyvtári ellátás a lakosságnak nyújtott legfontosabb kulturális közszolgáltatás. A főváros lakosságának könyvvásárlása korábban évről-évre fokozódott, de a könyvárak emelkedése oda vezetett, hogy 1984-ben ez a tendencia megváltozott: nemcsak a vásárolt könyvek száma, hanem az erre fordított lakossági kiadások is csökkentek. A magánkönyvtárak eddig sem vetekedhettek a közkönyvtárak nagyobb választékával, a változott körülmények pedig méginkább növelik, különösen a szociális szempontból hátrányos helyzetű rétegek és azok - művelődési hátránnyal induI I ló - gyermekei, valamint a differenciáltabb igénnyel jelentkező fiatal szakmunkások és értelmiségiek, diákok számára a közkönyvtárak jelentőségét. A könyvtáraktól várja a lakosság - és használatuk számai ezt egyértelműen bizonyítják - a drágább kézikönyvek, az idegennyelvü állomány, a hangzóanyagok iránti fokozódó igény kielégítését. Ugyanakkor a könyvtárak nemhogy ezt, de elegendő uj könyvet sem tudnak venni és kellő folyóiratválasztékot biztosita- I ni, hiszen az áremelkedések őket is sújtják. A központi könyvtárban beszerzett belföldi könyvek átlagára 1979 óta 79-ről 94 Ft-ra, a hálózatban vásárol také, 32,70-ről 49 Ft-ra emelkedett. Az újságok és folyóiratok árát legutóbb 1984 decemberében emelték 25 %-kal. A főváros területén 29 könyvtárunk a felnőtteket, 30 a gyermekeket, 47 y pedig a gyermekeket és felnőtteket együtt szolgálja. A bevezetőben emlitett uj formák mellett a legtomegesebben igénybevett szolgáltatásunk a kölcsönzés és 29 könyvtárban, ahol van olvasóterem, a helybenolvasás. Az olvasás helyzete a fővárosban 1983-ban a főváros lakosságának 9,1 %-a volt beiratkozott olvasója a könyvtárnak. A szakszervezeti könyvtárak olvasóival együtt ez az arány 19,6 %. A két hálózat együttes adatai alapján is Budapest ellátása és ennek követkézl tében olvasási helyzete rosszabb, mint más magyar városoké /lásd 2. és 3. sz. táblázatot/. ij IkP ^ IL
