1984. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
e/ Az ügyintézők között 1975-ben 76 %, 1983-ban 82 % volt a nő. Ezzel egyidejűleg a 30 év alatti fiatalok nagy aránya /30 %/ azzal jár, hogy növekedett a gyermekápolás miatti távollétek száma. Ezek munkáját a meglévő apparátusnak kell elvégezni. f/ Növekszik az ügyviteli alkalmazottak hiánya /1975-ben az össz * dolgozók között 13,4 %, 1983-ban 11,6 % az arányuk/, ami az ügyintézők adminisztrációs terheit növeli, ezáltal rontja az ügyintézés szakszerűségét és gyorsaságát. 3. A kerületi tanácsok munkájának személyi feltételei az országos arányokhoz viszonyítva sem kellően biztosítottak. Budapest lakossága az ország népességének több mint 19 %-a, ezzel szemben a budapesti tanácsi dolgozók aránya nem éri el az összes tanácsi dolgozók 13 %-át. Ennek megfelelően az egy tanácsi dolgozóra jutó lakosok száma közel 50 %-kal több a fővárosban, mint országosan. A fővárosban a közigazgatási feladatok más településekkel össze nem hasonlítható koncentráltságuak és az átlagosnál több vonatkozásban nagyobbak is, ami az előnyök mellett fokozott felelősséget és terhet ró az itt működő tanácsi szervekre, köztük elsősorban a kerületi tanácsokra. Ennek egyik jellemző mutatója, hogy pl. az elmúlt évben az egy ügyintézőre eső ügyiratforgalom országosan 393, a fővárosi kerületeknél pedig 648 volt. A főváros feladatai több vonatkozásban túlterjednek Budapest határain. Jelentős részt vállal Budapest pl. az agglomerációs tt övezet oktatási, közművelődés-, közlekedési, ellátási és szolgáltatási, egészségügyi szükségleteinek kielégítésében is. A lakosságot fejlett közmű- és közlekedési hálózat, koncentrált intézményrendszer szolgálja. A tanácsi bérlakások több mint 54 %-a a fővárosban van, a lakásigénylők közel 35 %-át is itt tartják nyilván. Ez nagyobb igényt támaszt a fenntartásban, működtetésben, az eszközök körültekintő felhasználásában, az ösz- szehangolt lakásgazdálkodásban. ! ________I ti I 3 _ 4 _
