1984. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
64
'tó r * 3. Területi tervezési tevékenység Az MT 201 7/1982. sz. határozatával újraszabályozta a területi tervezés rendszerét és munkamegosztását. Ennek keretében meghatározásra kerültek a tanácsok területi tervezési feladatai is. A területi tervezési feladatok kibővültek, a korábbiakhoz képest konkrétabban rögzítettek és jobban lehatároltak lettek. A Minisztertanács határozata rendelkezett a fejlesztési és a rendezési tervezés összehangolásáról, a tanácsoknak a népgazdaság hosszútávú tervezési rendszerébe való bekapcsolásáról.Jly módon a határozat előkészítette azokat a változásokat, amelyek a tervezési rendszer korszerűsítése keretében a VII. ötéves tervezőmunkával realizálódnak. I változásoknak megfelelő szervezeti és személyi feltételek megteremtése főosztályunkon intézkedéseket igényelt. A szervezetkorszerűsítés keretében - már a határozat által előírt határidő előtt egy évvel sor került a területi tervezéssel foglalkozó apparátus megerősítésére. A tanácsi apparátus szervezet korszerűsítése keretében megújított főosztályi ügyrend már tartalmazza a területi tervezési tevékenység kibővített tartalmával kapcsolatos feladatokat, szervezeti és személyi feltételeket. A beszámolási időszakban a területi tervezési tevékenység főbb feladatai a következők voltak: A VI. ötéves területfejlesztési terv kidolgozása, amely a tanácsi és nem tanácsi gazdaságot együtt tárgyalta. A munkát nehezítette a nem tanácsi gazdaságról rendelkezésre álló információk szűkössége. A tervezetet a tanácsülés 1981. I. félév végén tárgyalta és tájékoztatásként tudomásul vette. A hosszútávú tervező munka két vonalon folyt. A hosszútávú népgazdasági tervezés keretében 1982-ben elkészült „A budapesti agglomerációban felhalmozódott ipari, munkaerő és infrastrukturális problémák megoldási irányai” c. részkoncepció. Az anyag a különböző bizottságokban megrendezett vitákon elismerő minősítést kapott. A dokumentum a hosszútávú népgazdasági tervezés eredményeit összefoglaló kormányelőterjesztés egyik részanyaga lett. s felhasználásra került a budapesti agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója kidolgozásában is. *A budapesti agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciójával kapcsolatos tevékenység a beszámolási időszak egészében a főosztály kiemelten fontos feladata volt. Az erre irányuló munka még 1978-ban röviddel a Politikai Bizottság vonatkozó határozata után - megkezdődött. A tervező munkát azonban sok külső és belső tényező hátráltatta. Ezek közül ki kell emelni, hogy a koncepció feltételrendszerét képező hosszútávú népgazdasági koncepció csak az elmúlt év végére készült el, ami nélkül nem volt lehetséges a térség hosszútávú fejlődési irányait kialakítani. A második hátráltató tényező, hogy a feladat újszerűsége miatt nem rendelkeztünk elegendő szakmai és szervezési tapasztalattal a munka elvégzéséhez, amelyet tovább nehezítettek a különböző okokból bekövetkezett kádermozgások is. 1983-ban közbenső tájékoztatási kötelezettsége volt a kidolgozásért felelős szerveknek (OT, ÉVM, Fővárosi és Pest megyei Tanács) az addig végzett munkáról és a további feladatokról. A közbenső ÁTB előterjesztés kidolgozásában főosztályunknak tevőleg része volt. Az előterjesztés megvitatásakor hozott ÁTB határozat (5014/1983. sz.) sokirányú megalapozó vizsgálatok elvégzését írta elő. A munka az ÁTB határozatát követően vett nagyobb lendületet. A Fővárosi Tanács szervei összesen 30 vizsgálati téma feldolgozásában vettek részt, ebből 9 vizsgál a t ba n t étn a veze t ők én t. é/f 1 ______ I I
