1984. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
61
] I tt I. TERVEZÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG I. Fejlesztési alap gazdálkodás A főosztály ellátja a tanácsi fejlesztési alappal, szolgáltatásfejlesztési alappal összefüggő [ száinlatulajdonosi funkciókat és a tőkés import keretek felosztásával kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében kapcsolatot tart a finanszírozó bankszervekkel, a társfőosztályokkal, a kerületi tanácsokkal. Irányítja és figyelemmel kíséri, az alapok tervezésével, felhasználásával kapcsolatos tevékenységüket, biztosítja a tervszerű gazdálkodást, a bevételek és kiadások összhangját. Részt vesz a kerületi tanácsok fejlesztési alap gazdálkodásának szakmai irányításában, ellenőrzésében. Gondoskodik a beruházásokkal összefüggésben a KSH által előírt statisztikai adatok 1 és értékelő jelentések szolgáltatásáról, a tanácsi statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos összefoglaló, koordináló tevékenység ellátásáról. A fejlesztési alap gazdálkodást az elmúlt öt év során központi intézkedésekkel több alkalommal módosították.- A beruházási felhasználás meghatározott keretek között tartása érdekében 1978 1980. években beruházási színvonal szabályozás érvényesült. Főosztályunk kezdeményezésére az OT által meghatározott beruházási színvonalat elsősorban az elmaradt lakáskapcsolódó létesítiné1 nyék pótlása és gyermekintézmények befejezése céljából - 1979. évben 500 millió Ft-tal. 1980ban közel 200 millió Ft-tal sikerült megemelni. Ezzel egyidőben a lakásépítéssel kapcsolatos — zárolt számlán kezelt - pénzeszközök egy részének mobilizálására lehetőség nyílt. A rendelkezésre álló beruházási színvonal teljeskörű felhasználásáról - a Végrehajtó Bizottság évközi ' előirányzat átcsoportosításának döntéselőkészítése és a teljesítmények fokozott ellenőrzése útján - gondoskodtunk.- 1981. évtől módosult a lakáscélcsoport tartalmi köre. A változás főosztályunkon is jelentősen növelte a finanszírozási és nyilvántartási feladatokat..- A beruházási jogszabályok módosítása, valamint a tanácsi beruházások-tartalmi körének I (lakáscélcsoport) változása, végül a beruházási tevékenység korszerűsítése, rugalmasabbá tétele megkívánta a tanácsi fejlesztési alapból megvalósuló beruházások rendjének újraszabályozását. A fővárosi tanácsi beruházási szabályzat kidolgozásában a Beruházási Főosztállyal és a beruházó szakigazgatási szervekkel szoros együttműködésben részt vett főosztályunk. A Végrehajtó Bizottság 608/1982. sz. határozatával hagyta jóvá a fővárosi tanácsi beruházási szabályzatot, amely 1983. január 1 -ével lépett életbe. Az új szabályzat - összhangban a központi irányelvekkel - L jelentős mértékben decentralizálta a beruházási döntéseket, tehermentesítve ezzel a tanácsi testületeket, egyben növelve a beruházó szakigazgatási szervek önállóságát és felelősségét. 1982. évtől kezdve a központi szervek évről évre beruházás korlátozó, intézkedéseket hoztak, amelyek a VI. ötéves terv időarányos részéhez viszonyítva napjainkig együttesen a tanácsi beruházási lehetőségeket 7 milliárd Ft-ot meghaladóan csökkentették. Az évközi korlátozó intézkedések érvényesítése - amellett, hogy a gazdálkodás tervszerűségét hátrányosan befolyásolta - egyre fokozódó terheket jelentett a főosztály számára. A pénzügyi folyamatok fokozott ellenőrzése alapján több alkalommal tettünk javaslatot a beruházási előirányzatok átcsoportosítására, a mobilizálható pénzeszközök nem beruházási célú felhasználására. így a beruházás korlátozó intézkedések maradéktalan betartása mellett folyamatosan csökkenteni tudtuk a fejlesztési alap pénzmaradványát is. j • 64 5 !-------------- I
