1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
9 I *I - 16 l t adatfelvételkor még általános iskolába járt/'. Ma már a középfokú oktatásba való belépés majdnem teljeskörűvé vált, de még mindig magas a kimaradók, a be nem fejezett középfokú tanulmányokkal rendelkezők száma. A gimnáziumban a legalacsonyabb: kb. 3 %,igen magas a szakmunkásképzésben, kb. 25 %. , Budapesten az 1983/84. tanévben 43 gimnázium, 46 önálló szak- középiskola, 29 önálló szakmunkásképző, 6 önálló szakiskola, 13 közös igazgatású szakközép- és szakmunkásképző iskola és 3 közös igazgatású szakközép- és szakiskola, összesen 140 intézmény működött. A középfokú oktatás struktúrájának alakulása 196u-Ü3. között /%-ban/ 1959/60. 1969/70. 1979/8+. 1983/84. tanév Gimnázium 37,1 27,6 26,1 25,1 Szakközépiskola 19,2 27,9 38,8 36,1 Szakmunkásképző 43,7 44,5 35,1 38,8 és szakiskola ÖSSZESEN: 100,0 110,0 100,0 100,0 A középfokú oktatási intézmények nemcsak Budapest továbbtanulási igényeit elégítik ki. Vannak olyan iskolák, amelyek regionális vagy éppen országos beiskolázási körűek; ezek tanulóY többletet jelentenek a fővárosban. Speciális jelenség azonban az, hogy a nem budapesti lakosú tanulók aránya /27 %/ alacsonyabb, mint általában a városokban, tehát Budapest elsősorban saját igényeit elégíti ki, regionális szerepe nem nyúlik túl jelentősen az agglomeráció határain. A kerületek lakóinak iskolázottsági szintjét követi a különbö/ z5 iskolatípusokba járó tanulók részaránya is. A népességhez viszenyítva a legtöbb középiskolás tanuló az I., II., V. és XII# kerületben van, 3 ezeknek kétharmada gimnazista. A közép- iskolások aránya a IV., X. és XXI. kerületben a legalacsonyabb 1 7o !------- I ——OT “ ii' ' 1 - -
