1984. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
228
hangban léevő, munkatervünknek, az előterjesztés tárgyának megfelelő feladat kétirányú kötelezettséget jelentett. Feladatokat rótt ránk a hegyvidék beépítésével kapcsolatosan helyzetfeltáró vizsgálat elkészítésére; majd pedig feladatot határozott meg a vizsgálat figyelembevételével is, javaslatok, intézkedések megfogalmazására és meghatározására, - az épitési előírások szigorítására. Mivel, - ahogy erre utaltunk is, - a megelőző években már többször foglalkoztunk a hegyvidék helyzetével, a vonatkozó épitési előírások korszerűsítésével és mindezek mellett folyamatosan is figyelemmel kísértük a hegyvidéki épitési tevékenység alakulását, elemezve tanulságait, a feladat elvégzéséhez kellő tapasztalatokkal, kiindulási adatokkal rendelkeztünk. Segítségünkre volt, hogy az ÉVM illetékes szakfőosztályai célvizsgálatot végeztek a hegyvidék területére és abból következően feladatokat határoztak meg. Általánosságban abból indultunk ki, hogy az 1981-ben elfogadott és gyakorlatilag 1981 végével hatályosuló BVSz, - amely a korábbi hasonló szabályzatoktól eltérően a budai területekre külön és a megengedhető beépítéseket határozottan szigorító előírásokat ha* tározott meg,- az általános érvényű szabályozást tekintve kellően korlátozó és irányt- mutató mind a telkenként megépülő épületek "nagyságára" /szintszám, épithető lakások száma, stb./, mind pedig az épületek elhelyezésének módjára, környezetének alakítására vonatkozóan. Az elmúlt két és fél év alatt, ahogy a szabályzat hatálya az épitési tevékenység eredményében fokozatosan megmutatkozott, - a használatba vett épületek szintszáma, az egy lakóépületre eső lakások száma is fokozatosan csökkent. Fontolóra vettük azt a körülményt is, hogy az építésügyi szabályozás-rendszer módosítása egyébként is ismét napirenden van, foglalkoznak az OÉSz felülvizsgálatával, amelyhez igazodóan, várhatóan 1985-86-ban egyébként is szükségessé válik a BVSz módosítása 9 > is. így tehát külön, a téma sajátosságához igazodó szabályzati kiigazításra, módosításra. most nem gondoltunk. Mérlegeltük azt a körülményt is, hogy a hegyvidéken "általánosnak" mondható épitési f tevékenység nem folyik, a fejlődés összességében csökkenő dinamikáját tekintve évenként mintegy 4-5oo lakóépület használatbavételére kerül sor. Az épitési tevékenység - területi értelemben - egyes fejlődőképes térségekre nagy biztonsággal lehatárolható. Ugyanakkor megjelölhetőnek tekintettük azokat a térségeket is, ahol akár a "szórvány" / * ifi ** ' fl t I-1 -
