1984. augusztus 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

8

r II lllll I III—P ■ ' " ’ mmJ*

..

t : i

r

i

) f

Az 1970-es évtizedben a térség fejlődése alapvetően a megjelölt irányoknak megfelelő volt. Jelentős, de differenciált előrehaladás történt az egyes célok megvalósításában.

Az eredmények főként a térség extenzív növekedési ütemének fékezésében, foglalkoztatási szerepének, gazdasági súlyának csökken- - tésében, a vidékről ideirányuló népességbevándorlás nagyságrendjének mérséklődésében jelentkeztek.

A korábban keletkezett infrastrukturális feszültségek, főként a s mennyiségi hiányok feloldásában is jelentős előrehaladás történt,

amelyet a főváros és az övezet központi eszközökből való kiemelt, preferált fejlesztése elősegített. A főváros és az övezet infra- % struktúra állománya nagymértékben bővült. Mindezek ellenére maradtak még fenn ellátási feszültségek, egyes területeken újak is kialakultak. A fővárosi gazdaság fejlődésében az intenzív -jelleg erősödött, azonban ennek üteme és mértéke, az adottságok kihasználása még elmaradt a fokozódó követelményektől.

A budapesti agglomeráció jelzett irányú fejlesztése nagymértékben közrejátszott abban, hogy az ország társadalmi-gazdasági életének területi fejlődése arányosabbá, kiegyensúlyozottabbá vált. A termelőerők fejlesztésének decentralizációja elősegítette a vidéki ^ * térségek, városok gazdasági-társadalmi súlyának növekedését.

A budapesti iparban foglalkoztatottak száma 1970-1983. között az országosnál jelentősen nagyobb arányban, közel 41 %-kal, mintegy 240 ezer fővel csökkent. A budapesti székhelyű vállalatok számos tevékenységet vidékre helyeztek, illetve pótlólagos munkaerő igé- ff nyűket vidéki telephelyek kialakításával elégítették ki, folytatódtak - egyre csökkenő ütemben - a központilag támogatott ipar- kitelepítések is, és a budapesti agglomeráció iparában foglalkoztatottak egy része - a térségen belül - más ágazatokban helyezkedett el.

j

fi g

;

i —— I