1984. augusztus 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
í I ■ J - 18 ff A vándorlási nyereség alakulásától nagymértékben függ, hogy az / egész térségben összességében milyen mértékű és arányú népes- ségcsökkenés következik be. A vidék népességmegtartó képességének alakulásától függően 400-600 ezer fő között alakulhat a ' községekből való elvándorlás. A budapesti agglomeráció előző- i ekben ismertetett vándorlási prognózisa a 600 ezres községi elvándorlási változatra épült. A 400 ezres alternatíva bekövetkezése esetén a budapesti agglomeráció népességszáma a jelzettnél erőteljesebben csökkenhet. Számottevően változik a népesség korstruktúrája is. A 0-14 éves korosztály száma Budapesten az országoshoz hasonló mér- 0 tékben (16 %-kal.) csökken, az övezetben - főként a tartós bevándorlás miatt - gyakorlatilag alig mérséklődik. Az időszakon belül a 90-es évek eleje jelent fordulópontot: eddig a csökkenés erőteljesebb, az ezt követő élénkülés azonban már nem éri el az előző időszak szintjét. A munkaképes korú népesség száma Budapesten - az országoshoz hasonló mértékben - kissé (2 %-kal) csökken, ugyanakkor az < övezetben jelentősen (23 %-kal) növekszik. A munkaképes korúak nagyobb mértékű növekedése szintén a 90-es évek elején jelentkezik. Várhatóan tehát erősödik Budapest munkaerő ellátásában az övezetből ingázók szerepe. A munkaképes koron felüli népesség az országos tendenciáktól eltérően - főként a 90-es évektől - jelentősen (11 %-kal) # csökken. Ugyanakkor az övezetben ez a korosztály az országos átlagnál lényegesen gyorsabban (kb. 20 %-kal) növekszik. Budapestre az ország más területeiről beingázók száma - elsősorban a nagyobb távolságról beingázók számának mérséklődése miatt - várhatóan kismértékben csökken. Ezt a tendenciát erősíti a termelőerők korábbinál decentralizáltabb fejlesztése, a- , / községek népességmegtartó képességének erősödése. A főváros / is / j I L--------------------------------------------------------I r Aliin hlllIBBP wtttt--
