1984. augusztus 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

13

r

gesen bővült. A fővárosban a fejlesztések ellenére tovább növeke- T

dett a telefonra várók száma, jelenleg meghaladja a 200 ezret. A telefonellátottság nemzetközi összehasonlításban is alacsony színvonalú. Ez a gazdaság irányítására és az életkörülmények alakulására is kedvezőtlenül hat és nehezíti a főváros és az övezeti települések együttműködését is.

Mérséklődött a budapesti agglomeráció népesséqkoncentráló hatása.

A 70-es évtizedben a főváros népességnövekedése a betelepülési korlátozás fenntartása, az ország kiegyenlítettebb fejlesztése és a vándorlások ezzel összefüggő mérséklődése következtében az előző évtizednek mintegy negyedére (60 ezer főre) csökkent. A főváros népessége 1983-ban elérte a maximumot (2.064 ezer főt). A természetes szaporodást 1978-tól fogyás váltotta fel, amelyet ,

1903-ban már a bevándorlási nyereség sem pótolt és ezért megkezdődött a főváros népességének csökkenése.

Az övezet népessége lassuló ütemű természetes szaporodás és bevándorlás mellett továbbra is az országos átlagnál gyorsabban, közel 70 ezer fővel (348 ezerről 415 ezerre) növekedett.

A főváros 1970-1980 közötti mintegy 3 %-os népesség növekedésén | belül jelentős korstruktúra módosulás következett be. Mintegy 30

%-kal nőtt a 0-14 éves korosztály száma, közel 9 %-kal a munkaképe.; koron túliak száma, ugyanakkor a munkaképes korúak száma közel 5 %-kal csökkent.

Az övezetben az össznépesség 20 %-kal(l) növekedett. Ezen belül leggyorsabban (40 %-kal) a 0-14 éves korosztály száma gyarapodott és - Budapesttől eltérően - 15 %-kal nőtt a munkaképes korosztályba tartozó népesség száma is. Ezek a tendenciák jelentősen eltérnek az országostól, ami azt jelzi, hogy a korstruktúra változás és az abból adódó infrastrukturális igények az átlagosnál erőteljesebben érintették a térséget, különösen az övezetet.

A

Ab ;

't