1984. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
\ . .. ■5 ti 1 vonalának megőrzéséhez vagy emeléséhez az egyéni alkotókészség kibontakozásához. [ Az előzetes elképzelések nem mindenben igazolódtak. A vártnál kisebb mértékű volt a lakossági tőke befektetés. Eddig csak kismértékben járultak hozzá a hiánycikkek körének szűkítéséhez és a lakossági igények kielégítéséhez. Egyes szervezeti formák ff (szerződéses és bérletes üzemeltetés) iránt nem mutatkozott kellő érdeklődés. Több negatívum is felszínre került. , Egyes vállalati gazdasági munkaközösségeknél munkahelyi összeférhetetlenség alakult ki. Az elért jövedelmek esetenként nem , teljesítményarányosak. Ez sokszor összefüggésben van a hibás árképzési gyakorlattal, a fogyasztók megkárosításával. . II. A gazdálkodó szervezetekhez kapcsolódó vállalkozási formák működése. L- k 1./ A vállalati gazdasági munkaközösségek. | A szocialista szektorhoz tartozó uj tipusu szervezetek leözül a legelterjedtebb forma a vállalati gazdasági munkaközösség, 1983. december 31-ig 3.523 szervezet alakult 36.320 fő taglétszámmal. I (2.sz. melléklet) Az uj szervezetek mintegy 14 %-a a tanácsi felügyelet alatt működő vállalatoknál került létrehozásra. (6,sz. melléklet) A közösségek általában vállalati kezdeményezésre jöttek létre, ^ döntően saját vállalatuk részére végeznek munkát. A külső megrendelések elfogadását a "gazda"-vállalatok zömmel kizárták, vagy külön engedélyhez kötötték. Árbevételük mindössze 2-3 %-& származik lakossági szolgáltatásokból. A munkaközösségek több mint fele (52,7 %) ipari, 23,1 %-a épitőipari termelő és szolgáltató tevékenységet végez. Jelentős számú szervezet alakult számitástechnikai, ügyviteli, piackutatási, szervezési, stb. tevékenységre.
