1984. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
227
Pl. A Rákóczi Sütőipari Szövetkezet szakcsoportjánál rögzítették: ... "a tagok részesedése személyes közreműködésük alapján, képességük és munkájuk, valamint képzettségük figyelembevételével havi jövedelemelőlegből, kiegészítő jövedelemből és többletjövedelem elszámolásából valósul meg11. A tagokat munkájukon felül a bevitt vagyoni eszköz után is megilleti térités. A részjegy után a jogszabályban megengedett eredménytől függő osztalékra jogosultak. A Szerelő Szakipari Szövetkezet szakcsoportjában a felosztható bevétel 50 %-át 10-30 %-os ai-ány szerint névreszólóan, a Szervezeti Szabályzatban rögzítetten osztják fel. A bevétel másik felét fizetik ki a végzett munka mennyisége és minősége, valamint a tagok által teljesített vagyoni hozzájárulás függvényében. Főleg ügyviteli munkánál találkoztunk rögzitett, egyösszegű havibérrel is. Az ipari szakcsoportok árképzésére - a kisvállalatokra ós kisszövetkezetekre egyaránt érvényes - 23/1981./XI.9./ ÁH rendelkezés szabályai irányadók. A termékelőállitáshoz szükséges anyagköltség számbavételén túl a szakcsoportoknál a közvetlen bérköltségek és a társadalombiztositási járulék számbavétele mellett a rezsiköltségekre és a haszonra fedezetet nyújtó bruttó fedezet kalkulását irja elő az Árhivatal a termelő ff ár kialakítására. A bruttó fedezet mértéke 15-90 % között változik szövetkezetenként. Zavart okoz, hogy tagok esetében a társadalombiztositási járulékot a társaság tagjai maguk kötelesek viselni, alkalmazottak esetében további 20 %-os alkalmazotti munkabér utáni társasági adó mellett, a társasági költségek közjött kell elszámolni. Ii ZlY ll _ l ) - 8 -
