1984. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
281
Mlm ' I í ? f t A kerületi felügyeletü intézmények gazdálkodási struktúrája \ 1980-ig: I 1| A fővárosban a kerületi tanácsoknál sok kis intézmény gazdál- ► kodásának ésszerű lebonyolítására már jóval 1979* előtt kialakultak az egészségügyi és az alsófoku oktatási intézmények gondnokságai* Az egészségügyi intézmények szakmai irányításának egységesitése érdekében 1977-1980* között a Fővárosi , Tanács VB döntése értelmében megvalósult az egészségügyi intézmények integrációja* Az integráció gazdasági integrációval párosult, amelynek hatására megosappant a kerületek felügye- , lcte alá tartozó egészségügyi intézmények száma, csak a bölosődék és az öregek napközi otthonainak gazdálkodósáról kellett * gondoskodniok* Néhány kerületben ehhez megfelelő számú gazda- ' sági létszám maradt, de több kerületben nem* Az alsófoku oktatási intézmények gondnokságai bonyolították az oktatási intézmények gazdálkodási feladatait, amelynek azonban jogszabály szerint osak bonyolító és nem gazdálkodó jogosítványai voltak* Az 1970-es években már általános probléma volt, hogy a gondnokságok nem tudták megfelelően és közmegelégedésre ellátni feladataikat, nem utolsó sorban a működésüket szabályozó jogszabály ellentmondása miatt sem. Már az 1970-es évek közepétől téma volt a gondnokságok átszervezése, mindenki által elfogadható változatot azonban nem sikerült ki- ■' dolgozni* in A fővárosban kialakult intézményi struktúrának megfelelően a Fővárosi Tanáos Végrehajtó Bizottsága 1980* évben 698* sz* alatt úgy határozott, hogy a kerületi tanácsok azon intézményei, amelyek az előirt feltételeknek megfelelnek önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működhetnek* Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kritériumainak meg nem felelő kisebb szervek, intézmények gazdálkodási feladatainak ellátására - azok mellérendelt szerveként - kerületi szintű "Gazdasági- műszaki ellátó és szolgáltató szervezet"-et kell létrehozni* * M *- 2 >
