1984. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

37

>

♦ *• 3 ■

i

I | • I . ' 0.

E mellett sajnos az egészséget kárositő tényezők hatása is jelentkezett.

A környezet szennyeződésének fokozódása, a közúti közlekedés fejlődése, a zajártalom növekedése, az életmódban észlelt kevezőtlen jelenségek ( a dohányzás, uz alkoholfogyasztás, a mozgáshiány, u helytelen táplálkozás, stb.) egyes betegségek szélesebb körU, súlyosabb

#

i formában való elterjedéséhez vezettek. Ilyenek a sziv- és érrendszer,

a balesetek, a mozgásszervek, a légzőrendszer, az emésztőrendszer,

* betegségei. A keresőképtelenséget, rokkantságot okozó, valamint a

kórházi ápolást igénylő megbetegedések zömét a légzőszervi betegségek, a sziv- érrendszeri, emésztőszervi, mozgásszervi betegségek és az elmebetegségek képezik.

■>

A fekvőbeteg-gyógyintézetek igénybevételének növekedésénél számottevő tényező, hogy az időskorúak magas és egyre növekvő aránya miatt emelkedett a hosszabb ápolás iránti igény. Az országosnál általában ma- gasabb halandóságon belül a fővárosban döntő szerepet játszanak a szívás érrendszer betegségei (51,1 %), a daganatok (22,7 %), valamint az 1 erőszakos halálokok: a balesetek, mérgezések, öngyilkosság (7, 7 %).

A lakosság egészségi állapotában, a népesedési és megbetegedési vi- ' szonyokban bekövetkezett változások szükségessé teszik az ellátási

struktúra, elsősorban a kórházi ágyak szakmai megoszlásának időközön- kénti felülvizsgálatát éái átcsoportosítását.

ii.

"Yffií ' l'B

l

! Az egészségügyi intézményhálózat szervezete és működése

A tanácsi egészségUgyi intézményhálózat korszerüsitése, az integráció | folyamata uj helyzetet teremtett a fővárosi betegellátásban. Az alapellátás

1 (általános körzeti orvosi, gyermekkörzeti, üzemorvosi, stb.) a járóbeteg I

ra . . * = = mml | |

[ I

ff