1984. február 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
238
;rr : " p lephelyenként az üzemek profilját, méreteit (létszám, termelési érték, kapacitás) és gazdaságosságát. Az I adatok alapján első menetben meghatároztuk azokat az üzemeket, melyek mérete elvileg lehetővé teszi önálló, egy telephelyű sütőipari vállalattá történő átszervezését. A méret feltételeknek 10 üzem felelt meg (6/1.sz. táblázat.) A felsorolt 10 üzemből 1983. évben veszteségesen működött az Észak- , pesti és a Csepeli Kenyérgyár. Az Észak-pesti Kenyérgyár termelése 1982, év folyamán indult be, A tartósított kenyér iránti igény lassú felfutása, a beüzemelés többletköltségei és a magas amortizáció veszteséget okoz. . A Csepeli Kenyérgyárban 1983. I. félévében jelentős felujitás volt, ami mintegy 5 millió forint többletköltséget jelentett az üzemi általános költségekben. Ezt figyelmen kivül hagyva, az üzem nyereségesen termelt. wmm Az épülő Hungária krt-i és Dél-pesti Kenyérgyárakat önálló vállalatkénti működésre terveztük. Ez természetesen csak a felépítés és beüzemelés f után valósitható meg. Az átlagosnál magasabb amortizáció és a tényleges felfutási és beüzemelési többletköltségek miatt várhatóan az első 1 i másfél-két évben veszteségesek lesznek. | y A megmaradó kisüzemek közül a javaslat kialakításánál figyelmen kivül hagytuk a VI. ötéves tervben program szerint megszüntetendőket, továbbá I a már bérbe adottakat. A megszüntetés okai szanálás, illetve felujitásra nem alkalmas, korszerűtlen üzemek leállitása, A továbbra is működő 32 kisüzem megfelelő csoportositásával további 6 önálló vállalat hozható létre (6/2. sz. táblázat) A csoportositásnál figyelembe vettük a célszerű vállalati méretet, a földrajzi elhelyezkedést és összetartozást, a profilok lehetőség szerinti komplexitását, a vállalati központ kialakításának lehetőségét és a gazdaságosság szempontjait.
