1984. február 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
214
A juttatás bevezetése előnyösen hatott a munkafegyelem javulására is. 1983. első tiz hónapjában az előző év azonos időszakához képest, az egy főre jutó igazolatlan mulasztás 29 %-kal, a betegség miatt kieső munkanapok száma pedig 1,7 %-kal csökkent. E két tényező a fizikai állománycsoportban növelte a tényleges munkaidőalapot. Lehetővé téve ezáltal mintegy 12,000 túlóra megtakarítását, A tapasztalatok szerint a juttatás az egyébként év közben nyugdíjba vonuló dolgozókat is további munkavégzésre ösztönzi. H Mttflflll A sütőipari juttatás pozitív hatása ellenére a vállalatnál jelenleg is létszám- hiány van, de ennek aránya kisebb az előző éveknél. A létszámfeszültség mérséklődésében közrejátszott a juttatáson túlmenőén az igény oldal miatti i is 050 termelési volumencsökkenés és a belépő uj beruházások élőmunkát kiváltó hatása. 1982. és 1983. decembere között a teljes munkaidős fizikai létszám 147 fővel csökkent (3. sz. melléklet). * Problémát jelentett a juttatásra jogosult körben, elsősorban az újonnan fel- I vett dolgozóknál, hogy csak 6 hónap várományi idő után kerülhet sor szerződésre, és igy a belépést követő másfél év elteltével történhet meg az első összeg felvétele, ezt a jogosultak ösztönzés szempontjából hosszú időnek tartották. A kilépések jelentős része ezekből az uj felvételesekből került ki, ot akik az intenzív munkatempó és kedvezőtlen műszakbeosztás miatt nem értékelték a kilátásba helyezett sütőipari juttatást. A juttatásra nem jogosító munkakörökben dolgozóknál az anyagi elismerés elmaradása feszültséget okozott, kilépési arányuk magas volt. Érzékenyen érintette a vállalati termelő létszám alakulását a magánszektor elszívó hatása is, amely érdekeltség oldalról vonzóbb lehetőséget ad a sütőT ipari juttatás ellenére, igy 1983-ban mintegy 25 fő szakmunkás lépett ki a vállalattól és lett kisiparos, vagy annak alkalmazottja. y Xk l m J( I H M í 1 i - 7 1 I ___ _____________________ K
