1984. február 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
130
1 *“— ^ —------------------------------------------------------------S==-5 I- 6 "bruttó szemlélettel"elemezve - amennyiben egy foghijón létesülő lakás költsége nem tér el jelentős mértékben a lakótelepi lakásköltségtől, akkor indokolt egyre több lakást e területeken építeni. 2./ A foghíjbeépítések finanszirozási kérdései A foghíjbeépítések megvalósítására alapvetően három pénzügyi konstrukció képzelhető el:- célcsoportos,- telepszerű magánerős?- uj vállalkozási forrnak és konstrukciók, egyéb értékesitési lehetőségek. (' A célcsoportos konstrukcióban a fentiekben hivatkozott "bruttó szemlélet" alapján egyértelműen eldönthető, hogy egy adott fog - hijbeépités a lakótelepi költségeket alapulvéve gazdaságos-e, vagy sem. A telepszerű magánerős konstrukcióban épülő foghíjbeépítések esetében a "bruttó szemlélet" csak közvetve alkalmazható. Ebben az esetben a lakót terhelő nettó költségek a lakótelepi nettó költségekhez képest igen magasak, mig a fővárost terhelő költségek viszonylag alacsonyak. Ebben az esetben a megoldást az jelentheti, hogy - amellett, hogy a lakosság épittetői szándékkal ren - delkező része a belső városrészek tényleges értékét felismerve, még nagyobb anyagi áldozatok árán is ezeken a területeken kiván építkezni - a főváros is határozottabban támogatja a drágább, de nagyobb használati értékű építkezéseket. Ennek megfelelően célszerű lenne a belső városi foghíjtelkeket ingyen, vagy csak névleges értéken biztositani, és fokozottan részt vállalni a közmű-, közlekedési-területelőkészitési és tervezési költségekből. Amig azonban ez a tendencia nem érvényesül, az OTP a fokozódó '' értékesitési nehézségek miatt egyre kevésbé vállalkozik foghíjbeépítések beruházóra. A foghíjbeépítések egy lehetséges uj módszere, az uj vállalkozási formában, saját értékesítésre történő kivitelezés még nem / . te —_— .............................................................. I
