1983. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
108
E mellett sajnos az egészséget kárositó tényezők hatása is jelentkezett. A környezet szennyeződésének fokozódása, a közúti közlekedés fejlődése, a zajártalom növekedése, az életmódban észlelt kevezőtlen jelenségek ( a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány, a hely1 te len táplálkozás, stb.) egyes betegségek szélesebb körű, súlyosabb formában való elterjedéséhez vezettek. Ilyenek a sziv- és érrendszer, a balesetek, a mozgásszervek, a légzőrendszer, az emésztőrendszer, betegségei. A keresőképtelenséget, rokkantságot okozó, valamint a kórházi ápolást igénylő megbetegedések zömét a légzőszervi betegségek, a sziv- érrendszeri, emésztőszervi, mozgásszervi betegségek és az elmebetegségek képezik. A fekvőbeteg-gyógyintézetek igénybevételének növekedésénél számot- tevő tényező, hogy az időskorúak magas és egyre növekvő aránya miatt emelkedett a hosszabb ápolás iránti igény. Az országosnál általában ma- gasabb halandóságon belül a fővárosban döntő szerepet játszanak a sziv- és érrendszer betegségei (51,1 %), a daganatok (22, 7 %), valamint az 1 erőszakos halálokok: a balesetek, mérgezések, öngyilkosság (7, 7 %). A lakosság egészségi állapotában, a népesedési és megbetegedési viszonyokban bekövetkezett változások szükségessé teszik az ellátási struktúra, elsősorban a kórházi ágyak szakmai megoszlásának időközönkénti felülvizsgálatát és átcsoportositását. II. Az egészségügyi intézményhálózat szervezete és működése A tanácsi egészségügyi intézményhálózat korszerüsitése, az integráció folyamata uj helyzetet teremtett a fővárosi betegellátásban. Az alapellátás (általános körzeti orvosi, gyermekkörzeti, üzemorvosi, stb.) a járóbeteg
