1983. november 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

233

Az ilyen értelmű koncepcióváltást a demográfiai tényezők alakulása, a meglévő épület és hálózat állomány állaga, az életkörülmények javításában az infrastruktu- rális ellátottság fokozódó jelentősége, a tartósan szerényebb népgazdasági feltételek indokolják*A VII. ötéves középtávú tervidőszakban Budapest város- fejlesztésében előtérbe kerül a minőségi fejlesztés, az épületvagyon és a meglévő értékek fokozottabb megvédése, a lakásállomány nagyobb arányú felujitása, a belvárosi kerületek rekonstrukciója, az intézmények és közműhálózat felujitása, s mindezekkel a meglévő lakossági infrastruktúra teljesitő és ellátó képességének fokozása. Az eddigieknél jobban előtérbe kell kerülnie az ellátási célok elérését sokoldalúan közelitő, gazdaságos város- fejlesztést eredményező szemléletnek és gyakorlatnak.

Az építőipar, kereskedelem és szolgáltatás területén következetesen érvényesíteni kell a többszektoruság elvét, az eddigieknél szélesebb körben bevonni a kisszer- vezeteket, az uj vállalkozási formákat és a magánszektort a lakossági ellátási feladatok megoldásába.

A főváros népességfejlődésének iránya már a jelen tervidőszak közepén megváltozik. 1983-tól az erősen csökkenő születések és a magas szinten stagnáló halálozások miatt fokozódik a természetes fogyás, egyidejűleg f a vándorlásoknál is csökkenés következik be. Együttes

hatásra - a korábbi 2 év közel 4 ezres növekedése után - 1983-tól elkezdődik a népességfogyás, melynek következtében 1981-86 között várhatóan mintegy l5-2o ezer fővel csökken a főváros lakónépessége.

A VII. ötéves tervidőszakban felerősödik és tetőzik a népesség korösszetételének kedvezőtlen hatása, a főváros népességének természetes fogyása várhatóan minden eddiginél erősebb lesz /75-8o ezer fő/.

* I- 3 -