1983. október 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
184
jelenlegi zsúfoltságot ás javíthatja a színvonalat, A fővárosban a jelenlegi strand- ós uszodakopacltás kb. 60 ezer m2 vízfelület, melynek mintegy 90 %-át a Fővárosi Fürdőlgazgatáság üzemelteti. A jelenlegi igények szerint is a mai kapacitások többszörösére lenne szükség. Ezzel összefüggésben már folyamatban van a fővárosi fürdőhálózat komplex, távlati fejlesztési koncepciójának kidolgozása is. Budapest környékén a leányfalui, a Visográd-lepencei, a ráckevei és a váci strandok bővítése elsődleges. A gödi új strand létesítése pedig újabb termálvlzbázlssal rendelkező Idegenforgalmi központ fejlődését indíthatja el. A szabadidőközpontokhoz kapcsolódó strandok, uszodák, sportpályák, kondicionáló helyiségek a hazai ós a külföldi vendégek körében egyaránt keresett időtöltósl lehetőséget 1 nyújtanának. A qvófivfürdök fejlesztése A gyógyfürdőhálózat rangsorolható távlati fejlesztésében a margitszigeti Nagyszálló férőhely rekonstrukciója a racionális, mert itt a korszerű gyógyszolgáltatásl kapacitás már megvan ós a fejlesztésre külföldi hitel igénybevételére is nyílik lehetőség. Cél továbbá a Paskál gyógyfürdő felépítése, középkategóriájú szállodával. Óbudán a üuna-partl források hasznosításával, a Tabánban az Imre fürdő korszerűsítésével és a városligetben gyógyszállók létesíthetők. Fentieken tál az ezredfordulót követő időszakban a Malom-tóhoz építhető gyógyszálló a barlangyyógyáezat bevezetését is lehetővé tenné. Hasonló szolgáltatásra a Gellérthegyi táróban le lehetőség nyílna. A főváros gyógyszálló-kapacitása hosszútávon mintegy 2.000 férőhellyel növekszik, melyből 1990-ig mintegy 8-900 férőhely (Árpid-hid budai hídfő, Paecal), 1995-ig további kb. 800 férőhely (Városliget, Árpád-hid pesti hidfő), majd az ezredfordulóig a tabáni komplexum (300-400 férőhely) valósulna meg. ezredfordulóra prognosztizált 24.800 szállodai férőhelynek a javasolt fejlesztések mintegy 8-lü %-át teszik ki. A zöldövezeti területek fejlesztését egyrészt a turizmus aktív jellegének fokozódása, másrészt a helyi lakosság pihenési igényei1 ; Jö I JÉ l - 16 I »
