1983. október 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

175

r fi>- ' i

í

t

II* öudapest_i.ciofjenfo.ggaImi fejlesztésének célkitűzései

és követelményei

Az idegenforgalom föltételeinek bővítése ós javítása Budapest fejlesztésének szinte minden területét érinti és összességében komplex tevékenység kifejtését igényli* Az ennok elmulasztása miatt kiesett bevételek ugyanis soha többé nem pótolhatók*

W az„idegenforgalom gazdasági szerepe

Az olmúlt évtizedben a vidéki ipartelepítések hatására a termelőerők területi koncentrációja csökkent* A népgazdaság fejlődésének intenzív szakaszára való áttérés folyamatában a fővárosi ipari tevékenység aránya, létszámigénye is csökkenő tendenciát mutatott*

Ezzel egyidőben és összefüggésben növekedett a tercier-szolgáltatási szektor szerepe ás jelentősége*

A tercier szektoron beiül a fővárosban lebonyolított kiskereskedelmi forgalom 1902-ben elérte a 109 Md forintot, az országos forgalom volumenének 25 %-át* Ezen belül a vendéglátóipar forgalma a fővárosban 12 Md Ft-ot tott ki*

A főváros kiskereskedelmi (vendéglátóipari) forgalmán belül az idegenforgalmi költések aránya is dinamikusan növekedett* A külföldiek költéseinek több mint 50 %-a (kb* 8 Md Ft), a belföldi turisták költéseinek mintegy 20 %-a (5-6 Md Ft) a fővárosban realizálódik* (Ez a budapesti szocialista ipar éves termelési értékének mintegy 4 %-ét jelenti*)

A külföldiek hazai áruvásárlásai (Ideértve a szolgáltatások széles körét is) pénzügyi elemzések szerint az exportnál bármely relációt tekintve kedvezőbb valutakitermolést biztosítanak*

A főváros szolgáltatási szektorának fejlesztése sorén elsődlegesen a helybeli lakónépesség igényeit kell kielégíteni* Ezzel párhuzamosan azonban - a jó belföldi ellátás bázisán - a növekvő idegenforgalmi kereslet klelógitáse, mint u*n* "láthatatlan export" olyan nópgazdaságl érdek, mely ogybsn sajátos fővárosi érdekként is megjelenik és a Jövőben jelentősége növekszik*

E-1 f

i 1,1 i I