1983. október 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

13

II. Budapest idegenforgalmi fejlesztésének célkitűzései

és követelményei

Az idegenforgalom feltételeinek bővítése ós javitása Budapest fejlesztésének szinte minden területét érinti ós összességében komplex tevékenység kifejtését igényli. Az ennek elmulasztása miatt kiesett bevételek ugyanis soha többó nem pótolhatók.

1./ Az idegenforgalom gazdasági szerepe

Az elmúlt évtizedben a vidéki ipartelepitósek hatására a termelőerők területi koncentrációja csökkent. A népgazdaság fejlődésének intenzív szakaszára való áttérés folyamatában a fővárosi ipari tevékenység aránya, lótszámigónye is csökkenő tendenciát mutatott.

Ezzel egyidőben ós összefüggésben növekedett a tercier-szolgáltatási szektor szerepe és jelentősége.

A tercier szektoron belül a fővárosban lebonyolított kiskereskedelmi forgalom 1982-ben elérte a 108 Md forintot, az országos forgalom volumenének 25 %-át. Ezen belül a vendéglátóipar forgalma a fővárosban 12 Md Ft-ot tett ki.

A főváros kiskereskedelmi (vendéglátóipar!) forgalmán belül az idegenforgalmi költések aránya is dinamikusan növekedett. A külföldiek költéseinek több mint 50 %-a (kb. 8 Md Ft), a belföldi turisták költéseinek mintegy 20 %-a (5-6 Md Ft) a fővárosban realizálódik. (Ez a budapesti szocialista ipar éves termelési értékének mintegy 4 %-ót jelenti.)

A külföldiek hazai áruvásárlásai (ideértve a szolgáltatások szóles körét is) pénzügyi elemzések szerint az exportnál bármely relációt tekintve kedvezőbb valutakitermelóst biztosítanak.

A főváros szolgáltatási szektorának fejlesztése során elsődlegesen a helybeli lakónépesség igényeit kell kielégíteni. Ezzel párhuzamosan azonban - a jó belföldi ellátás bázisán - a növekvő idegenforgalmi kereslet kielégítése, mint u.n. "láthatatlan export" olyan népgazdasági érdek, mely egyben sajátos fővárosi érdekként is megjelenik és a jövőben jelentősége növekszik.

f -7 -