1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
94
, j —|- 66 A szakmunkásképző intézetek és szakiskolák épületállományának fejlesztési feladatai t A fővárosban 1982-ben 40 szakmunkásképző intézet működött, összesen 478 tanteremmel, 94,0 ezer m2 összes iskolaterületen. Egy szakmunkástanulóra 2,8 m2 iskola alapterület jutott. Az iskolai tanműhelyi munkahelyek száma 3504 volt, emellett mintegy 6450 vállalati tanműhelyi munkahely állt a szakmunkástanulók rendelkezésére. A továbbiakban az iskolai tanműhelyi munkahelyek kisebb mértékű fejlesztését irányoztuk elő, a tanulólétszám változása miatt szükséges uj munkahelyek többségét a vállalati tanműhelyekben kell létrehozni. 1985-is 44 uj tanteremmel bővül a szakmunkásképző iskolák kapacitása, 6,6 ezer m2 alapterülettel, az általános iskolákból pedig 12 tantermet csoportositanak át ide, 0,6 ezer m2 alapterülettel. így az 1985/86-os tanévben 534 tanterem lesz a szakmunkásképzőkben az egy tanulóra jutó iskolai alapterület a demográfiai változásokkal párhuzamosan 3,0 m2-re növekszik. Ugyanakkor a tanműhelyi munkahelyek számát - az iskolaiak szintentartása mellett - 10300-ra kell növelni. 1986-9o között a tanulólétszám növekedése nagyarányú tantermi fejlesztést kiván. Ennek megfelelően a VII. ötéves terv időszakára 84 tanterem épitósét irányoztuk elő 12,6 ezer nf alapterülettel. 199o-re t a szakmunkásképzőkben 618 tanterem áll majd rendelkezésre, az egy tanulóra jutó iskolaterület 2,9 nr-re I csökken. 1906-tól kezdődően, várhatóan 1995-ig a szakmunkásképző iskolákban általános lesz a váltakozó oktatás. 199o-ben 13.2oo tanműhelyi munkahelyre lesz szükség, ehhez 1986-9o között 360 iskolai munkahely létrehozása szükséges, a többit pedig vállalati munkahelyként kell megteremteni. 1991-95 között 64 uj tanterem 34,o ezer nf alapterületen való felépítésével, mivel a tanulók létszáma 1993 után csökkenni fog, a helyzet ugrásszerű javulása várható. A szakmunkásképzőkben 682 tanterem l működik majd, az egy tanulóra jutó iskolaterület pedig 4,3 nf lesz. Ezzel egyidőben várhatóan 11.000 j tanműhelyi munkahelyre lesz igény. 1996-2ooo között a szakképzésen belül is várható az egységes középiskolák egyre nagyobb térhódítása. Ennek következtében a jelzett időszakban csak kisebb tantermi, iskolahálózati fejlesztést irányoztunk | elő. 16 tanterem, 8,5 ezer nf alapterületű iskola megépítése mellett az egy tanulóra jutó iskolaterüí; let 5,6 nf-re növekszik, ami várhatóan megfelel a távlati követelményeknek is, mivel a szakmunkastanu, lók jelentős része szakmai gyakorlatát az iskolán kivül végzi, igy a tantermek számának és a hozzájuk ■■Hl tartozó alapterületnek a tanulóiét száriból adódó érték o,5-o,7 szerese között célszerű mozognia. t Mivel a szakmunkásképző intézetek épületei gyakran speciális helyiségeket, felszereléseket és berendezéseket igényelnek, itt átcsoportosításokkal 1985 után nem számoltunk. A szakiskolák meglévő hálózatát a VI. ötéves terv időszakában 7 tanteremmel, 1986-9o között pedig | ujabb 2o tanteremmel szükséges bővíteni, összesen mintegy 4,1 ezer nf alapterülettel. így 199o-re a szakiskolákba 68 tanterem áll majd rendelkezésre, 12,o ezer d alapterülettel, az egy főre jutó iskola- | terület 4,1 nf lesz. 199o-2ooo között a szakiskolai hálózat további bővítésére várhatóan nem lesz szükség. Az egy főre jutó alapterület igy a tanulólétszám csökkenése miatt 1995-ben 4,7 nf, 2ooo-ben pedig 5,9 nf lesz. A szakmunkásképző intézetekben éa szakiskolákban megfelelő szervezéssel helyt kell adni - a nappali képzésre szolgáló tantermek optimális kihasználásával - az esti és levelező tagozaton folyó szak- 1 irányú felnőttoktatásnak is. , , GL, I---------------------
