1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
88
j i— —n--------------------------\ ; - 6o f továbbtanulni, ténylegesen 3o-33 %-ban kerülnek a választott iskolatípusba. A munkaerőprognózis alapf ján olyan fejlesztési politika kialakítása volna kívánatos - es ez a lakossági igényekkel is összhangban lenne - , amely a jelenleginél fokozottabb mértékben fejlesztené a szakközépiskolai hálózatot. Ennek azonban építményi és pedagógusellátási korlátai vannak. Nehezíti a helyzetet, hogy éppen a demográfiai hullámnak a középiskolába kerülésével egyidőben kerül bevezetésre a technikusképzés, ami évente 15oo-l6oo fővel növeli az összes tanuló számot. Mindezek következteben a VIII# öteves tervidőszak végéig 33 %-ban tervezzük a budapesti lakosú szakközépiskolai tanulók beiskolázását, a IX. ötéves terv időszakától lehet felemelni ezt 35 %-ra. így az ezredfordulóra lehet elérni, hogy a lakossági és munkaerőigények találkozzanak úgy, hogy intézményi oldalról is a legkevesebb konfliktus alakuljon ki. A beiskolázó vidéki tanulók számát a demográfiai hullám levonulásának időszakáig 25oo fővel tervezzük, a IX. ötéves tervidőszaktól pedig 23oo fő beiskolázását irányoztuk elő. Az I. évfolyamos tanulók száma a VI. ötéves tervidőszak alatt lényegében nem változik, a VII. ötéves terv végére összesen mintegy 3ooo fővel emelkedik, ezt követően a beiskolázási arány változása ellenere létszámuk évről évre csökken. Az összes tanuló szám a VI. ötéves tervidőszak alatt 4»5oo fővel, a VII. ötéves tervidőszak alatt 6 ezer fővel emelkedik. A legtöbb tanuló 92/93-ban várható /44.ooo fő/. Utána létszámuk rohamosan csökken, a VIII. ötéves tervidőszak végére 39 ezer fő, az ezredfordulóra 31»lo° fo oktatását kell biztosítani szakközépiskolákban, A részletes számításokat a 14 sz. táblázat tartalmazza. Az ezredfordulóig várható munkaerő struktúra - amelyhez a szakképzésnek igazodnia kell - csak fenntartásokkal prognosztizálható. A fővárosi ipar- és szolgáltatás szerkezetére ugyanis nemcsak a népgazdasági, hanem a világgazdasági helyzet is hatást gyakorol. A népgazdaság nyitottsága, s a KGST-ben is erősödő gazdasági integrációs törekvések miatt azonban várható, hogy a fővárosban is- csökkenni fog az un. hagyományos iparágazatok szerepe, jelentősége igy munkaerőszükséglete is. A kohászat és a gépgyártás terén már érzékelhető rececsziv hatások várhatóan erősödni fognak;- tovább növekedik a különböző szolgáltatások iránti igény, s ez a körülmény a rnunkaerő-strukturát is várhatóan tovább módosítja a tercier szektor javára;- valamelyest növekedni fog a műszer-, az elektronikai- és a villamosipari ágazatban foglalkoztatottak aránya - bár az utóbbi ágazat részben a szolgáltatás /kommunális ellátás/ igényeit is kielégíti;- a nagyobb arányú állami lakásberuházások csökkenését követően az építőiparban előtérbe kerül és bővül a lakóház és intézményfelujitó,rekonstrukciós tevékenység, ami magas élőmunkát és széleskörű szakmai képzettséget igényel.- a tömegközlekedés továbbfejlesztése, a gépjármüvek nagy száma, s az idegenforgalom fejlődése miatt is számítani lehet a különböző gépjármű szerelő és javitó ágazatokban foglalkoztatottak arányának növekedésére, •j/ te
