1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

63

MWFp iiiir iirra irn m

r~ r_ j

I

'- si 1 A koncepcióban részletes kimunkálásra került az "egyenletesen megvalósított fejlesztések alternatívája",

í amely az előző két változat eredményeit felhasználva készült. Ez a változat az intézményhálózat bővítése

I és a helyiségétcsoportosítás együttes alkalmazásával éri el azt, hogy az oktatás építményi feltételei

az óvodákban és általános iskolákban egyenletesen javuljanak, mig a középiskolákban is csak átmenetileg, rövidebb időszakokban növekedjék a zsúfoltság, az elviselhetőség határain belül maradva. Az egyenletesen megvalósított fejlesztések alternatívája az oktatási intézményhálózat kiegyensúlyozott fejlesztésével számol, ami nehéz - de teljesíthető - feladatokat ró a népgazdaságra, ennél kisebb mértékű fejlesztés viszont hosszú időre súlyosan veszélyeztetné a hatékony oktatást, és az társadalmi feszültségekhez vezetne. Összefoglaló adatait a 19. sz. táblázat tartalmazza.

A minőségi fejlesztés gyakran a meglévő - főleg a régebbi épitésü - létesítmények átalakítását, bővítését is szükségessé teszi. 199o után - a demográfiai csúcs levonultával - indokoltnak látszik az egész alap- és középfokú oktatási intézményhálózat rehabilitációját célzó átépitési tevékenység megkezdése, amely az ezredfordulóra az igényeknek megfelelő, korszerűnek tekinthető óvodai és iskolai intézményhálózat megteremtését eredményezheti.

Mivel távlatban az egyenletesen megvalósított fejlesztéseket tartalmazó alternatíva tekinthető reálisnak, az intézménytípusok fejlesztésének ismertetésénél csak ezt fejtjük ki részletesen.

3.2. AZ EGYES INTÉZMÉNYTÍPUSOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3.2.1. Az óvodai hálózat fejlesztési koncepciója Óvodáskorú népesség alakulása

Az élveszületések számának 1977-től kezdődő erőteljes csökkenése következtében az óvodás korúak száma folyamatosan csökkenni fog 1995-96-ig. Ekkor az óvodás korú gyermekek száma alig fogja meghaladni a jelenlegi /9o ezer fő/ felét. Ezután fokozatos emelkedés várható, ós az ezredfordulón a mai hasonló korú

népesség számának 65 %-át érik el. Az ezredforduló után további emelkedés várható, de feltehetően a ké| sőbbiekben sem valószínű a jelenlegi gyermekszám 75-8o %-ánál magasabb arány. Mindebből következik, hogy

. még az ezredfordulót követő években sem le3z a budapesti óvodáskorúak száma 7o-75 ezer főnél magasabb.

! Jelenleg a budapesti óvodáskorú gyermekek 9o-92 %-a igényli az óvodai elhelyezést, az elutasított és a

nem budapesti igényeket figyelembevéve. Az óvodai igények népességre vetített aránya azonban évről-évre emelkedik. A budapesti településszociológiái vizsgálat-sorozat ilyen irányú kérdéseinél azt tapasztaltuk, hogy a kisgyermekes családoknak csupán 2-3 %-a nem kívánja gyermeke óvodai elhelyezését, mivel az anya nem dolgozik, gyermekgondozási szabadságon van, vagy a nagyszülővel van a kisgyermek.

A VII. ötéves tervidőszak végétől célszerű az igényt a teljes budapesti óvodáskorú népességgel számolni, mivel az üzemi óvodákban számítani kell Budapesten kivüli igényekre is.

Br tt

! .......^................... ; B