1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
■— mm mm——— ---'—--------»----------MMBW-----tt------------------------------------------------- " 1 . I I * i | 2.4. 3.2. ^zakmunkás_iislcolák_pedagógus__e-llátása r Az 196o-as évek elején a tanárállomány az összes létszám kb. 1/3-át jelentette, mig 1973-tól /ettől az időponttól állnak rendelkezésre folyamatosan évenként adatok/ már a tanárok száma meghaladta a szakoktatókét mintegy 2o %-kal. Az 197o-es évekre jellemző volt a szakoktatói létszám stagnálása, ugyanakkor a vállalati szakoktatói létszám lassan növekedett. Az intézménytípus munkaerőellátási gondjait tükrözi, hogy igen magas a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők aránya, s ez különösen a szakoktatókra jellemző. 1976-78 között a szakoktatók közel 3o %-a sem pedagógiai képesítéssel, sem pedagógiai tanfolyammal nem rendelkezett. Az utolsó néhány évben a pedagógiai tanfolyammal sem rendelkező szakoktatók száma felére, 15 % körüli értékre csökkent. 2.4.4. A főváros közoktatási intézményeinek pedagógus-ellátottsági jellegzetességei- Jellegzetesen fővárosi jelenség a 3o év alatti pedagógusok alacsony aránya, ezért a nyugállományba vonulók pótlására nagyobb arányban volt szükség a fővárosban, mint az ország egyéb területein.- A szaktanári ellátottság a fővárosi iskolákban országosan a legmagasabb.- Kiugróan magas az egyetemi végzettségű pedagógusok aránya /26 %/. Az általános iskolai tanerők minegy 17 %-a, a gimnáziumi pedagógusok csaknem teljes egészében, a szakközépiskolai tanároknak pedig fele rendelkezik egyetemi végzettséggel. A jelenleg tanulmányokat folytató tanerők alacsony hányadából /kb. 7 %/, arra is következtethetünk, hogy Budapesten a legkisebb az inkongruencia a jelenlegi iskolai munkakörök és a pedagógusok végzettsége között.- Szintén fővárosi jelenség, hogy a pedagógiai pályán működő nők aránya országosan itt a legmagasabb.- Korábban a vidéki pedagógusok szivesen jöttek Budapestre. Ez a helyzet megszűnt. Nem érdekeltek a pedagógusok, hogy Budape stre jöjjenek /lakáshelyzetük, megélhetésük megdrágulása stb./. Az oktatási kormányzat nem ismerte fel - többszöri sürgető jelzésünk ellenére sem - s Budapesten mesterségesen Visszafogta a képzést, csak a 7o-es evekben kezdte meg ennek növelését.- Figyelmet érdemlő tényező, hogy a pályaelhagyások 2-3 %-os éves aránya az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, amely egyértelműen anyagi okokra vezethető vissza.- 198o-as adatok szerint a peremkerületek és a belső városrészek pedagógusellátottsága között jelentős különbségek mutatkoztak. A legrosszabb helyzetben a XVII. kerület és a kispesti városrész általános iskolái, valamint az intézménytipusok közül a szakmunkásképző intézetek, diákotthonok vannak, ahol a jelenlegi feladatok megoldásához sem áll rendelkezésre elég pedagógus. U i---------------------------------------------------------------------—i
