1983. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

20

l

Í- 4 Az évtized másik fontos oktatási jellegű strukturális változását a középfokú képzésbe való belépés r általánossá válása jelentette. Bár az 197o-es években nem történt számottevő hálózatfejlesztés a középfokú oktatási intézményeknél, de itt mentek végbe a legfontosabb funkcionális, szervezeti és jellegbeli változások. A középfokú intézmények munkáját az elmúlt évtizedben rendkívül nagy közérdeklődés kisérte. Ennek oka egyrészt a fiatal korosztályok társadalmi beilleszkedésének előkészitésável volt kapcsolatos, másrészt a munkahelyek időnként akuttá vált igénye az infjusági forrásból származó munkaerő iránt.

Határozott tendenciaként rajzolódott ki az a társadalmi igény, hogy a fiatalok többsége szakképzettséghez kiván jutni: növekvő arányban érettségit adó középiskolában, csökkenő arányban szakmunkásképző iskolában.

Budapesten létrejött és megerősödött a szakoktatási intézmények egységesnek tekinthető hálózata. Megszűntek a felesleges párhuzamosságok, tisztább profilú intézmények alakultak ki. Jelentős tartalmi változások történtek a szakközépiskolai képzésben, 1978-tól létrehozták az un. szakmunkásképzési célú szakközépiskolákat .

A fenőttoktatás területén az általános iskolákban a létszámok a 7o-es évek közéepéig emelkedtek, majd igen alacsony szintre csökkentek. A középfokú képzésben is a 7o-es évek közepe mutatta a legnagyobb létszámot. Uj eleme a felnőttoktatásnak a szakmunkások 3 éves szakközépiskolája. Az intézményhálózat lényegében kiépült, de a hálózat koncentráltabb szervezése és területi eloszlásának javítása kívánatos.

A közoktatás tartalmi fejlesztésének legfontosabb állomása az. 1978-b&n beindított tantervi reform volt,melynek fő céljául az avult ismeretanyagu tanítási segédeszközök cseréjét tűzték ki. A 8o-as évek kezdetén a fejlődés pozitív ténye volt az általános iskoláknál: az uj tanervek szerinti tartalmi és módszerbeli megújulás ütemének felgyorsulása; uj, koszerü taneszközök bevonulása és fokozott alkalmazása; az egésznapos nevelés arányainak szélesedése, formáinak megújulása és korszerűsödése, tevékenységrendszerének vál- tozatossabbá válása; az iskolai könyvtárügy fellendülése, a könyvhasználat tanórai munkába való beépülése. A tantervi reform irányelvei alapján az idegen nyelvek oktatását korábban /9 éves kortól/ megkezdték; megtörtént az uj matematika, a komplex anyanyelvtanitás és a technika tantárgy bevezetése.

Fontos állomása volt a tantervi korszerűsítésnek a gimnáziumi tantárgy-rendszer átszervezése a fakultatív tárgyak bevezetésével. Ezzel a gimnáziumok és szakközépiskolák tartalmi közelítésének lehetősége is kialakult. A szakmunkásképzésben már régebben befejeződött, a középiskolákban az 1982/83-as tanévben fejeződik be az uj pedagógiai dokumentumok bevezetése. Az uj tantervek bevezetése általában sikeres, gondok jelentkeznek azonban minden iskolatípus néhány tantárgyában, tankönyvében. Ezek korrekciója sürgetően szükségessé vált.

I

ío i /«

Jj - — ftr”1

.....-------------------------------------------------------------------------------------------J I 1