1983. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
52
I j- 16 III. Közvetlenül megoldásra javasolt feladatok Van a jelenlegi szinházi gyakorlatnak néhány olyan problémája, amelyet az uj gazdálkodásra történő esetleges áttérés lehetősége sem oldhat meg. I.) Évek óta gondot okoz a fővárosi tanácsi színházaknak a központi, minisztériumi színházakhoz viszonyított gyengébb anyagi ellátása, amelyet sem eszmei, sem tartalmi okok nem indokolnak. Elemzésünk adatait a 15. sz. melléklet tartalmazza. Ezek a számok szemléletesen tükrözik a differenciát mind dologi, mind bér ellátottsági szinten. 1981-ben a minisztériumi szinházak támogatási aránya 80,5 %, a fővárosi tanácsi színházaké 61,3 %. Az uj gazdálkodási rendszer által feltárt tartalékok a dologi ellátás különbségeit talán megszüntethetik, azonban a szinész-és műszaki bér lemaradást sem a Tanács központi alapból, sem a szinházak nem képesek kigazdálkodni. Szükségesnek tartanánk ezért, hogy az 1983. évi felsőszintű tervezés során e célra a Végrehajtó Bizottság által elfogadott 4,704.000. -Ft-os színész béremelési igényt, valamint műszakiak béremelésére 5,641. 000.-Ft-ot a Müver lődési Minisztérium támogatását megnyerve ismételten kérjük a Pénzügyminisztériumtól. 2.) A Fővárosi Operettszinház az ország egyetlen olyan színháza, amely "főhiva- t tásként" operettet és zenés játékot játszik. A produkciók mindegyike és a művészeti szektorok felépítése egyértelműen úgynevezett "zenés szinházi". Ennek ellenére a szinház működési feltételei nagyjából azonosak a prózai színházakéval. Az elmúlt évek folyamán számos pozitív intézkedés történt annak érdekében, hogy e zenés szinházi jelleget elismertessük^ Például a színészek fellépésszámának 1,5 szorzőszámmal történő elszámolása, az énekkar és a balettkar éves szolgálatszámának a zenés színházakéval azonos megállapítása.) Megoldást nyert a balettkari tagok szakmai korkedvezményes nyugdíjazása is. sz. !, j|| ___ ^ _ ...... ..Tl1 - -,„i - -____ mmm
