1983. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
50
* ! i ■ H £ l Yr 1 ) A gazdasági irányításban az elmúlt években bekövetkezett változásokat a kulturális terület, ezen belül a szinházak gazdasági szabályozási rendszerének korszerűsítése nem követte. A színházak gazdálkodási reformjának megvalósítása sürgető' feladat. A korszerűsítés legfőbb követelménye és alapja,hogy az egyszerre szolgálja a kultúrpolitikai célok következetes érvényesítését és a hatékonyabb gazdálkodást. Nagyobb lehetőséget kell biztositanunk mind a kollektív, mind a személyes anyagi érdekeltségnek. Ugyanakkor érvényt kell szereznünk a nagyobb önállósággal járó nagyobb felelősségnek. Főosztályunk fentiek szellemében, ismerve a szinházi gazdálkodás jelenlegi rendszerének működést akadályozó elavultságát, kezdeményezte a Vidám Színpadon kísérleti jellegű gazdálkodási rend bevezetését, ami a Művelődési- és Pénzügyminisztérium, valamint az Országos Bér- és Munkaügyi Hivatal engedélyével az 1982/83-as szinházi évadban megkezdődött. E kísérleti jelleggel folyó gazdálkodás lényege,hogy növeli az intézmény önállóságát, a vállalt feladatok mennyisége tekintetében. Budapesten és vidéken többlet előadásokat tartanak, együttműködnek a Televízióval,stb. A többletfeladat meny- nyisége és minősége szerinti anyagi elismerést érvényesíti. Érdekeltté teszi a dolgozókat a kiadások korlátozásában, rovatkötöttségektó'l mentesen gazdálkodik, önálló létszámgazdálkodást folytat, fogyasztói igényektől függő önálló hely árpolitikát érvényesít. A Vidám Szinpad néhány hónapos tapasztalatai kedvezőek. Az ott kialakított pontos eló'terven alapuló gyakorlat minden bizonnyal, éppen e szinház specialitá- f sa miatt, nem adaptálható egy az egyben valamennyi színházra. Éppen ezért a felügyeletünk alá tartozó színházakat saját szabályozások kidolgozására biztattuk. A József Attila Szinház, a Radnóti Miklós Szinpad és a Vígszínház javaslata elkészült, azokat támogatőlag továbbítottuk a döntésre illetékes országos szerveknek. Tekintettel arra,hogy a szinházak anyagi igénye bér, dologiak és eszközök vonatkozásában egyaránt és indokoltan jobban nő, mint amit a tanácsi támogatás adni tud, egyetlen járható útnak a gazdálkodási kötöttségek feloldását, minden színháznak a maga adottságait és lehetőségeit figyelembevevő, önállóan kialakított szabályozás lehetőségének megadását látjuk. Ehhez a koncepcióhoz kapcsolódik a színházon belüli vállalkozási lehetőség megteremtése,mely egyedüli racionális £)0 18
