1983. május 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
543
A vállalatoknál erőteljesabbé vált az üzlotrekonstrukciókkal kapcsolatos saját fejlesztési tevékenység, ugyanakkor a fejlesztési alapok szűkülés© következtében kedvezőtlen jelenség az állóeszközök dinamikus szinten tartásénak csökkenése. d/ Az energiával, anyaggal, eszközökkel éa az élőmunkával való gazdálkodás helyzete. A magyar gazdaságban a hatékonysági követelmények előtérbe korülése, az 1980. évi ár- és szabályozó-váltőzé* a vizsgált tanácsi vállalatokat is arra kényezeritette, hogy «korábbiaknál fokozottabb figyelmet fordítsanak termelési és működési költségeik, el3Őtorban az energiafelhasználás alakulására. Az energia- és anyagárak folyamatos növskedéso a vállalatok magatartását a következők szerint befolyásolta: Gyors, operativ intézkedések által az energia felhasználási tartalékok faltárásával, energiagazdálkodási fegyelem szigorításával már az első években jelentős megtakarítást értok el, (pl. Fővárosi Fürdöigazgatóaág 1980. óvbsn 15,7%- kal csökkentette energia felhasználósát).- A vállalatok többsége átfogó energiagazdá-lkodási programot dolgozott ki, mely a takarékos energiagazdálkodóst elősegítő intézkedések mellett az energia-felhasználásban szükséges struktúraváltozás feltételeinek megteremtésére is kiterjedt (pl. Fővárosi Gázművek).- Az anyagfelhasználás figyelemmel kisérését és az anyagtakarékosság, ezen belül az anyagnormák rendszeres felülvizsgálatán és szigorításán túl a hulladékhasznosítás, és a használt anyagok alkalmazásának növelését előírták. Ezek a programok, intézkedések műszaki, gazdasági föladatokként, esetenként pedig konkrét hatékonysági mutatókként beépültek a vállalatok óves terveibe, teljesítésük a személyes érdekeltség feltételeivé váltak. L -------------------------------I, tf ‘ - 17 -
