1983. április 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

65

A periferikus, szanálásmentes és környezeti ártalommal nem szeny- I

nyezett területek alapközmű ellátása /távhőellátássál, belvizren- fl

dezéssel együtt/ 4-800 millió Ft közötti és mivel többnyire mély- I

fekvésű vizes területek, a feltöltésük 100-600 millió Ft közötti 1

összeget igényel. A belső rekonstrukciós jellegű területeknél a I

környezeti ártalmak okoznak problémát. I

A gazdasági környezet változ ásainak eredményeként a közlekedési I

és közmű infrastruktúra fejlesztési üteme lelassult a II. 15 I

éves lakásépitési és lakástelepitósi koncepció készítésekor érvényes elképzelésekhez viszonyítva. Ez a körülmény is szűkíti a VII. ötéves tervben számításba vehető területeket, illetve egyes területeken 1990-ig felépíthető lakások mennyiségét. így a közlekedési alapellátási lehetőségek miatt XV,, U.j-IJjpalota lakótelepen a VII. ötéves terv második felében mintegy 4~50G01akás felépítése lehetséges, további lakástelepités majd csalt a Délbuda-Rákospalota metróvonal kiépítését követően jöhet számításba. A XX., Szent- lőrinci ut-Alsóhatár ut. területen a maximális lakásszám, - melynek közlekedése megoldható - 6-7000 lakás. XXI., Csepel-dél területen autóbuszos ráhordással mintegy 4000 lakás építhető. Ennél nagyobb lakásszámhoz a csepeli HÉV-von&'J. korszerüsitése és meghosszabbítása szükséges, amely csak állami nagyberuházásként valósítható v meg. Az állami nagyberuházás előkészítése és megindítása reálisan a VII. ötéves tervre, mig befejezése a 90-es évekre irányozható elő. E területeken az infrastrukturális alapellátás megteremtésének időszükséglete csak 1988 utáni lakásátadást tesz lehetővé .

I A belső pesti kerületek rekonstrukcióit. foghíjtelkeinek beépitéI sót nagyobb ütemben javasoljuk végezni. A belterületi rekonstrukI ciókat a jelenlegi városszerkezetet, tömböket, a felújítható épüI leteket megtartó és azok közé illeszkedő új beépítéssel js.vasolI juk folytatni, nem követve a józsefvárosi rekonstrukció eddigi

I átépítési formáját. Ez abban különbözne a tömbrehabilitációktól,

I hogy - feltételezve az új épületek létesítéséhez az elegendő kiI vitelezői kapacitást - tömbönként, a szükséges szanálásokkal egy■ bekötve csak az új épületek felépítésének beruházási feladatai

I kerülnének elvégzésre, függetlenítve a hosszabb átfutási idejű

I épületielújitásoktól, korszerűsítésektől. (k?