1983. április 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

36

¥ A főváros IX. kerületének a Ferenc körút és a Hámán Kató ut kö- mel 9zoba-konyhás, komfort nélküli lakásokat tartalmazó lakóézött fekvő része - az un. "Középső-Ferencváros" - egyike a meg- pületek. A felszabadulás utáni időszakban az épületállomány azáujitésra leginkább megégett budapesti városrészeknek. A munkála- mottevően nem változott, a felújítások általában elmaradtak. Az

tok mihamarabbi megkezdését egyaránt sürgeti az épület- ós léte- épületekben ós az üres telkeken egyre több, a lakóterület életét

sitmónyállomány túlnyomó részének magas kora, leromlott műszaki zavaró kisebb üzem, raktár óe egyéb létesitmény települt meg,

állapota, alacsony használati értéke, viszonylagos elhanyagoltsága ós az ott ólő népesség egyes fontos jellemzőinek alakulása. ltalános Jellegzetességként rögzíthető, hogy egyfelől a városMindez indokolta, hogy a 15 óves lakásfejlesztés! koncepció e ré,Z ,erül8tének ^használásét - a .éa. hasonlóan -átmeneti' Jelterületet rekonstrukcióé Jelleggel megvalósítandó lakóeápitóei le9“ Pe8t± laWt8rí'letekhez hasonlóén - kedvezőtlen spontán foterDletkónt vette figyelembe. lyamatok befolyéaolték. másfelől e 2oo éves viezonylagoe kontinuitós létrehozott bizonyos történeti - ós esetenként hangulati - A Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési tanszéke több éve fog- értékkel is bíró és ekként védelemre érdemes utca- ée tömbrendlalkozik a városrész vizsgálatával, a benne lezajló folyamatok szert,

kutatásával és átépítésének tervezésével. E munkák alapján a meghozandó döntéseket elsősorban befolyásoló adottságok ós az áté- A_ népesség összetétele. Az elmúlt évtizedekben - de különösen a

| pités teendői az alábbiak szerint körvonalazhatók: 7o-es években - rendkívüli mértékű népességi átrendeződés játszódott le a városrészben. l97o és l98o között a lakosság közel egy- j A DÖNTÉSEKET BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB ADOTTSÁGOK negyedével /24,1 %-kal/ csökkent, miközben a főváros népessége

i még kismértékben nőtt. A fogyás oka főként a fiatalok elköltözéA „városrész kialakulása. A Középső Ferencváros beépülése a XVIII. 9e< akik általéban uj# kül8Ö lakóterületeken jutottak lakáshoz.

ff; 8zázad vé9én kezdődött el a Nagykorúihoz legközelebb eső terüle- Igy felgyorsult az elöregedés folyamata* a 60 évnél idősebbek

I ten. Főutcája a mai Bakáte térhez vezető Tompa utca /"Nagy-Főut- részaránya 26,3 %, szemben a főváros 2o,2 %-os értékével, különöI ca-/. a mellékutcák a szántóföldek mesgyéi mentén alakultak ki. sen S2eB,betünő a 60 éven felüli nők 35 %-ot meghaladó erónya.

i Korai tudatos tervezés eredménye a teljes városrészt átszelő A nyugdíjasok a lakosság közel egyharmadát teszik ki /32.3 %/.

I Tűzoltó utca. A beópülée a kiegyezés utáni időszakban gyorsult ez az arány Budapest egészében 25 %.

fel. Ekkor jött létre az 1871-ben készült szabályozási terv alap- ] ján a mai Viole-Thaly Kálmán utcáktól DK-re fekvő terület utca- A korábban jellegzetesen munkáslakta városrészben az l97o-es

hálózata, ekkor települtek az újonnan rendezett területrész köz- közel 5o %-ról 198o-ra 39,7 %-ra esett vissza az iparban-épitőponthoz legközelebb eső sávjába egyes összvárosi, kerületi je- iparban foglalkoztatottak aránya, erősen nőtt /47,9 %-ról 56,7 %, lentőeégü intézmények, ekkor foglalták el a korábbi Mester utcai ra/ 82 "egyéb" foglalkozású kategóriáé, miközben e fizikai doltemető helyét a középiskolák ée az ipari üzemek./Ld. az I.sz. ábrát 1/ 90zók részaránya továbbra is magas /55,3 %/. Az iskolázottság nómileg javult, de igy is a fővárosi mérték alatt maradt. Az ada- I Az ópitósi kedv a XX. század első éveiben fokozatosan hanyatlott, tok a2t mutatJákt hogy a városrész egyre inkább a szakképzettsó| emiatt a tőbbazintea, körülópitett udvaros épületekkel keverten get kevéssé igénylő ezolgáltatásokben foglalkoztatott népeeeégnek

igen nagy szómban fordulnak elő földszintes, szigeteletlen, zömI — 1

I

I

I

' ^ J & _ f J