1983. március 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
; - 6 - I Az ipar és a mezőgazdasági alaptevékenység fejlődése létszámmérséklődés mellett, az épitőipar és az infrastruktúra fejlesztése létszámnövekedés mellett történhet. A budapesti agglomerációban települt ipar intenziv-szelektiv fejlesztésének lehetősége és kényszere az átlagosnál erőteljesebb. A térség jövőbeni gazdasági perspektívája döntően a feldolgozó ipar /mindenekelőtt a gépipar és a könnyűipar/ fejlődéséhez kapcsolódik. Ennek hatékonyságát - elsősorban Budapesten - a termelő állóeszközök elavultsága és telephelyi szétaprózottsága rontja. Az épitőipari teljesítmények mennyiségi fejlesztése és a strukturális igényekhez való igazítása távlatilag is alapvető. A mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztésének fő iránya az övezet városellátó jellegének erősítése. Az országos átlagnál továbbra is lényegesen meghatározóbb a mezőgazdasági üzemek ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató melléküzemági termelése, amely a kedvező kooperációs és piaci lehetőségekre, az infrastrukturális, műszaki- szellemi háttérre alapozódhat. A budapesti agglomeráció termelő infrastruktúrája kiemelt fejlesztést igényel a jövőben is, különösen a közlekedés, a hírközlés és a vízgazdálkodás tekintetében. A közlekedés fejlesztése nem csak a budapesti agglomeráción belüli, hanem az országrészek közötti kapcsolatok javitása szempontjából is jelentős. A lakossági alapfokú infrastruktúra fejlesztésében, mindenekelőtt a lakás, oktatás, egészségügy terén a jelentős nagyságrendű mennyiségi szükségletek kielégítése, az. ellátás színvonalának javitása változatlanul kiemelt feladat. Ez szükségessé teszi, hogy a budapesti agglomeráció részesedése az alapfokú infrastruktúra fejlesztését szolgáló eszközökből növekedjen. A középfokú infrastruktúra, a kereskedelem, I j | L———------------------------------------I . to - • - tf----------------------------------- B5==r" 3
