1983. március 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

35

r í f - 3 ­ta 54-et háromszor, s 18-at 3-nál többször./ Az érdektelenség főbb okait - amelyet a korábbiakban már je­leztünk a T. Végrehajtó Bizottság, a Belkereskedelmi Miniszté­rium, és a Budapesti Pártbizottság felé- a következőkben látjuk:- Alacsonyak a haszonkulcsok, a forgalom és az árrés növelésé­nek viszonylag mérsékelt a lehetősége, a nagyobb fizikai le­terheltséggel az elérhető jövedelem nem áll arányban.- Mig a vendéglátó egységeknél a pályázók többsége vállalati szak­ember, az élelmiszer boltoknál külső emberek pályáznak, a bol­tok régi vezetői általában nem. /E szakmában arányaiban a leg­több a boltvezető által kezdeményezett szerződésbontás is, melynek oka, hogy a vezető "nem találta meg a számitását"./ A ruházati szakmában a meghirdetett üzletekre több jelentkező is volt. Elsősorban a bérleti rendszernél általános tapasztalat, hogy az üzemeltetők erőteljesen törekednek a profil bővitésére, s ez esetenként már az üzletkörben meghatározott, ellátási szem- I pontból szükséges egyes cikkek értékesítésének megszüntetéséhez is vezet. Pl, rövidárú, fehérnemű. A vegyesiparcikk szakmán belül a boltok profiljától függően na­gyon eltérő az érdeklődés. A papir és Írószer boltoknál több ;­t pályázó is volt egy egységre, a háztartási boltok egy részére nem volt jelentkező, összefüggésben a profillal /itt az illat­szerek értékesitési lehetősége az üzletkörből adódóan viszonylag szűk körű/, valamint a forgalom növelés korlátozott lehetőségével, A papir, írószer boltok széleskörűen bővitették profiljukat, pl. ta játék. II. A boltok újrendszerü üzemeltetésének úgy a lakosság, mint a vállalatok szempontjából kedvező tapasztalatai vannak. A szerződésben vállalt éves forgalom jelentősen meghaladja az 1980. évit, s ez a vendéglátó szakmában - ahol különösen magas a szerződéses üzletek száma - tartós és biztositott forgalom L l 30 I — » ti '

Next

/
Thumbnails
Contents