1983. március 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
279
Ir ■ ... I > 54-et háromszor, s 18-at 3-nál többször./ Az érdektelenség főbb okait - amelyet a korábbiakban már jeleztünk a T. Végrehajtó Bizottság, a Belkereskedelmi Minisztérium, és a Budapesti Pártbizottság felé- a következőkben látjuk:- Alacsonyak a haszonkulcsok, a forgalom és az árrés növelésének viszonylag mérsékelt a lehetősége, a nagyobb fizikai leterheltséggel oz elérhető jövedelem nem áll arányban.- Mig a vendéglátó egységeknél a pályázók többsége vállalati szakember, az élelmiszer boltoknál külső emberek pályáznak, a boltok r'gi vezetői általában nem, /E szakmában arányaiban a legtöbb a boltvezető által kezdeményezett szerződésbontás is, melynek oka, hogy a vezető "nem találta meg a számítását"./ A ruházati szakmában a meghirdetett üzletekre több jelentkező is volt. Elsősorban a bérleti rendszernél általános tapasztalat, hogy az üzemeltetők erőteljesen törekednek a profil bővítésére, s ez esetenként már az üzletkörben meghatározott, ellátási szempontból szükséges egyes cikkek értékesítésének megszüntetéséhez is vezet. Pl. rövidárú, fehérnemű. A vegyesiparcikk szakmán belül a boltok profiljától függően nagyon eltérő az érdeklődés. A papir és írószer boltoknál több pályázó is volt egy egységre, a háztartási boltok egy részére nem volt jelentkező, összefüggésben a profillal /itt az illatszerek értékesitési lehetősége az üzletkörből adódóan viszonylag szűk körű/, valamint a forgalom növelés korlátozott lehetőségével. A pplr, írószer boltok széleskörűen bővítették profiljukat, pl. játék. ta II. A boltok újrendszerü üzemeltetésének úgy a lakosság, mint a vállalatok szempontjából kedvező tapasztalatai vannak. A szerződésben vállalt éves forgalom jelentősen meghaladja az 1980. év.it, s ez a vendéglátó szakmában - ahol különösen magas a szerződéses üzletek száma - tartós és biztositott forgalom tt
