1983. március 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
252
t ff- 7 A lakosság részéről joggal vetődik fel a kérdés: mi lesz azokkal, akik nem kivánják a lakásukat megvásárolni, van-e vételi kényszer? Vételi kényszer nincs. A vegyestulajdon megszüntetése érdekében azonban az ilyen lakásokat kivülállók részére eladásra meg kell hirdetni. A jogszabály azonban ilyen esetekben is védelmet nyújt a bennlakók részére. A kivülálló ugyanis 2 évig azon a cimen, hogy a lakásra maga, vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart, nem élhet felmondási jogával. Azt követően is csak akkor élhet, ha a bérlő részére egyidejűleg másik, megfelelő, beköltözhető lakást ajánl fel. A megfelelő lakás fogalmát a lakásrendelet szigorúan körülhatárolja. A rendelkezések szerint a szerződés megkötésekor a vételár lo %-át kell a bennlakó bérlőnek megfizetnie, a fennmaradó vételárhátrá- lékra 25 évig - különösen méltányos esetben - az elidegenitésre kijelölést jóváhagyó végrehajtó bizottság - 3o évig terjedhető részletfizetést adhat. Kivülálló esetében ugyancsak a vételár lo %-ót kell a szerződés megkötésekor fizetni, a törlesztési idő azonban 15 év. A fizetési feltételek bemutatását a 2. sz. melléklet tartalmazza. A vásárlási feltételek között emlithető még, ha azonos sorban több személy gyakorolhatja vásárlási, illetve elővásárlási jogát, a kedvezőbb ajánlatot tevő személlyel kell a szerződést megkötni. A vételárhátrálék havi esedékes, kamatokat is magában foglaló törlesztő részlete pedig nem lehet kevesebb, mint a megvásárolt bérleménynek a szerződéskötés időpontjában meglévő lakbér összege. 1983. julius 1-től a lakás teljes - hozzájárulás nélküli - lakbérét kell figyelembe venni. Az értékesitéssel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy a lakások megvételét követően - ha a bérlő tulajdonossá válik - kötelezettsége miként alakul, várhatóan milyen pénzügyi kiadásai lesznek. L— tó . . í! ——■ —-------------------- ' • —-- —------— -------------— ' 1 ’ «»»i^Ltó.....—|
