1983. március 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
1 » » \- lo Megjegyezzük, hogy a főváros területén 1971# óta az ingatlankezelő vállalatok kezelésében lévő épületek eladását kizárólagosan a Fővárosi Ingatlanközvetitő Vállalat bonyolította annak ellenére, hogy az jogszabály az Országos Takarékpénztárt is felhatalmazza erre a tevékenységre. Célszerűnek tartjuk, hogy továbbra is ez a szerv legyen az eladással megbízva. . Ahhoz, hogy a különböző szervek feladatát érzékelni lehessen, az elidegenítés folyamatát a sz. mellékletben vázlatosan bemutatjuk. Itt kivánunk utalni arra, hogy az állami lakóépületek eladása rendkivül hosszú folyamat. Miután vételi kényszer nincs, előfordulhat, hogy átmenetileg hosszabb ideig vegyestulajdon keletkezik. Ez azonban nem jár azzal a következménnyel, hogy az ingatlankezelő vállalatoknál meglévő, és jelenleg 11 db társasházkezelőség számát tovább kellene növelni, mert hiszen azzal, hogy a lakók 2/3-ának kérésére lehet az épületet eladásra kijelölni, mintegy I adott: az épület kezelése az állami tulajdonból kikerüljön, és a társasház tulajdonközössége gondozásába menjen át. Az ingatlan- kezelő vállalatok kezelői kötelezettsége csak azoknál a vegyestu- lajdonu épületeknél áll fenn, ahol az állami tulajdon aránya az 5o %-ot meghaladja. Egy-egy lakásra vonatkozó adás-vételi szerződés megkötésére is a vételi igény bejelentésétől számitott 6 hónap-1 év múlva kerülhet csak sor, mert a társasházzá alakitás műszaki-jogi előkészítő munkái időigényesek, ós jelenleg többnyire csak az ügyvédi munkaközösségek készítik el, hosszú átfutási idővel. A társasházi alapitó okirat készítésére - e helyzet javitása érdekében - az előterjesztéssel párhuzamosan szükséges az ingatlankezelő vállalatoknál e feladatra történő felkészülés, esetleg gazdasági munkaközösségek létrehozása. L— fo U l . te ’ m:^jgB» tf ' ~ ' —r • — <i
