1983. március 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
r tf I ta i 2 I. A Az állami tulajdonban álló házingatlanok eladásának célja, lehetőségei. f foraOT'b' fi"'' A fővárosi épületállomány 66 %-a nem bérház jellegű, többszintes, soklakásos, hanem 1-12 lakásos épület. Számszerűen a 29.6oo épületből 15»4oo az 1-6 lakásos, 4.4oo a 7-12 lakásos lakóépület. A több ezer - rendszerint nagy területen szétszórt - kis épületek üzemeltetése, karbantartása központilag nehéz, és gazdaságtalan. Ez épületállomány bevételi és költségjellemzői részben eltérnek az állami lakásállomány egészétől. a./ A lakbérbevétel tekintetében az 1-12 lakásos épületekben az 1 lakásra jutó éves bér 3.000.-Et., amely a fővárosi átlagnak felöl meg, és fővárosi szinten 195 mill. Et-os bevételt jelent, s amelyet kiegészit loo mill.Ft. helyiségbér is. b./ Az üzemeltetési költség az épületállománynál csak töredéke az átlagos üzemeltetési költségnek. Az épületek ugyanis még minimális gépészeti felszereltséggel sem rendelkeznek, s legtöbb jükben házfelügyelő nincs. Emiatt 9 fővárosi átlag nettó l»4oo.-Ft., üzemeltetési költséggel szemben az egy lakásra eső fajlagos nettó költség 7oo.-Et./év. /2-3 sz.melléklet/ c./ A karbantartási munkák tekintetében az alacsony gépészeti felszereltség csökkenti a karbantartási igényt, ugyanakkor az 1 lakásra jutó relative nagy közös terület, pl. tetőszerkezet, támfal, kerités, belső utak, az 1 lakásra eső hosszú vízcsatorna, elektromos hálózat növeli a karbantartási szükségletet, így ez 1 lakásra jutó karbantartási költség a fővárosi 4.o75*-Et./'lakással szemben mintegy 3»5oo.-Et./lakásra tehető. /2.sz.melléklet/ I (o | fo-------------------------------------------------------------------------to y
